Századok – 1996
Közlemények - Makkai Béla: A magyar kormányzat „Bosniai actio”-ja (1909–1919) II/341
A MAGYAR KORMÁNYZAT „BOSNLAI ACTIO"-JA (1909-1919) 355 prognosztizált. Nem ügy Mosztárban, ahol Buzássy szerint, még a Balkánon zajló háború okán odavezényelt katonatisztek családtagjaival számolva sem volt meg a kellő számú jelentkező az ottani magyar egyesület által szorgalmazott, polgári iskolai tanfolyam megindításához; (amely a szükséges feltételek híján csakugyan kudarcba is fulladt).12 1 A szarajevói tanfolyam ügye ezzel szemben — a tartományi kormány (és természetesen a sajtó) rosszallása ellenére — jól haladt, igaz, az alapítás során a lehető legelővigyázatosabban jártak el,12 2 s az ügyet Rohonyi Gyula tartományi főnökhelyettes is pártfogolta.123 Ennek ellenére, s hogy a tanfolyam hivatalos bejelentését a Bosznia-Hercegovinai Magyar Egyesület időben eszközölte, a tartományi kormány a tudomásulvételről szóló értesítést egy ideig halogatta,124 a tanfolyam „próbaév"-e azonban — némi késéssel—, 1913. október 1-én mégiscsak megkezdődött. A magyar magángimnáziumba — amely a belvárosi iskola épületében nyert elhelyezést — 29 tanuló iratkozott,12 5 (ami egyáltalán nem volt rossz mutató, hiszen a német tanfolyamra mindössze 10-en jártak12 6 ). Az intézmény élére dr. Benisch Arthur pécsi főreáliskolai tanárt szemelték ki.127 Klebelsberg későbbi államtitkára a szlavóniai magyarság demográfiai viszonyairól készített higgadt elemzéseivel12 8 hívta fel magára a figyelmet, de rátermettségét azzal is bizonyította, hogy sikerült egy magyarul is tudó ferencest szerződtetnie katolikus hitoktatónak.12 9 A 3 fős tanári kar hamarosan kibővült, miután evangélikus, izraelita és mohamedán hitoktató alkalmazása is szükségessé vált.13 0 1914 őszén az első évfolyamra már 39, a másodikra 15 tanuló iratkozott, közülük 37 fő katolikus, 13 izraelita, 2 evangélikus és 2 mohamedán vallású volt,13 1 (a nemzetiségi öszszetételről nincsen adatunk). A miniszterelnökség a középiskola működésének feltételeiről időközben állandó tárgyalásokat folytatott a kultusztárcával.13 2 Ezek egyik eredménye az volt, hogy a fenntartás költségeinek felét a VKM magára vállalta;13 3 másrészt — az ügy fontosságára tekintettel — lehetővé tette a szarajevói gimnáziumi tanfolyam résztvevőinek, hogy tanulmányaikat az elvégzett évfolyamok beszámításával, felvételi vizsga nélkül folytathassák a magyarországi középfokú tanintézetekben.134 A tanfolyam egyenértékűségét azonban a budapesti szakminisztérium csak 1916 nyarán ismerte el.13 5 Ez év őszére az intézmény négyosztályossá fejlődött, s időközben szertárakkal, ifjúsági és tanári könyvtárral is felszerelték.136 Nem rendült meg a gimnázium helyzete a háború időszakában sem, annak ellenére, hogy (a Julián-Egyesület 70 tanítójához hasonlóan) az egyik óraadó tanárt bevonultatták,13 7 s a katonai szolgálat alól még Penavin Elemér igazgatónak is csak ideiglenes felmentést tudtak kieszközölni befolyásos pártfogói.138 Mindeközben a két tartományi főváros iskoláinak mintájára további 3 magyar iskola szerveződött meg Északkelet-Boszniában. Mindenek előtt Bjelina (és a szomszédos Ljeljence) magyarjainak kérése teljesült.13 9 1912 őszén kéttanítós magyar elemi iskola nyílt 82 tanulóval (akikből 75 magyarnak vallotta magát).140 Ugyancsak a Száva-melléken és 1912 szeptemberében nyitotta meg kapuit a brcko'i Julián-iskola egy előkelő török főutcái házában, egy épületben a helybeli magyar egyesülettel,14 1 Ezt követően, 1913-ban az egytanítós vuciaki magyar is-
