Századok – 1996
Tanulmányok - Rainer M. János: A fiatal Nagy Imre (1896–1921) II/229
268 RAINER M. JÁNOS 63 Nagy Imre, i.m. (Holmi) 1388. 54 Jellegzetes példa Kun Béláé és Rákosi Mátyásé, akik mindketten szibériai hadifogságban élték meg az orosz forradalmakat. Kun a tomszki táborban 1917 áprilisában vette fel a kapcsolatot a helybeli orosz szociáldemokratákkal, és december közepén, a helyi bolsevik hatalomátvétel után egyszerűen elutazott Petrográdra, valószínűleg a mielőbbi hazatérés reményében. (Borsányi György: Kun Béla. Bp. 1979. 46-53.) Rákosi Mátyás a Bakáitól is jóval keletebbre fekvő daurijai táborból 1918 februárjában utazott Petrográdra, s onnan (a bolsevik mozgalomban való különösebb részvétel nélkül) távozott áprilisban Magyarországra. (Rákosi Mátyás 1925. szept. 28-i vallomása a budapesti rendőrségen. Közli Szekeres József, Történelmi Szemle, 1991. 1-2. sz. 93.) 65 MOL XX-5-h Nagy Imre és társai pere, Bírósági iratok, 1. dossz. Nagy Imre vallomása 1958. jűn. 9. Idézi Dér Ferenc, i.m. 15. 56 Józsa Antal, i.m. 316-322. 57 MINOSZF, i.m. 1. köt. 90-94. 58 Józsa Antal, i.m. 414-431. 59 MINOSZF, i.m. 1. köt. 155-156. 60 Józsa Antal, i.m. 421-426. és MINOSZF, i.m. 1. köt. 156-157., 166-167. 61 Uo. 181. 62 Józsa Antal, i.m. 431. 63 MINOSZF, i.m. 1. köt. 193-194. A berezovkai internacionalista hadifogoly-bizottság levele á Szociális Forradalom c. lap szerkesztőségének, 1918. május. 15. 64 Uo. 140. 65 Kun Béla: Válogatott írások és beszédek. Bp. 1966. 2. köt. 235. 66 MINOSZF, i.m. 1. köt. 184. 67 MINOSZF, i.m. 1. köt. 185. 68 Hadifogoly magyarok története, i.m. 2. köt. 354. 69 A felkelés leveréséről ld. MINOSZF, i.m. 2. köt. 503. 70 Ld. Rátz Kálmán: Az oroszországi cseh-szlovák légió története. Bp. én. 71 Strém István leírását ld. Hadifogoly magyarok története, i.m. 2. köt. 401., a helyi Hírmondó tudósítását uo. 377. 72 RCHIDNI F. 495. op. 205. gyelo 54. Nagy Imre személyi (káder-) dossziéja, önéletrajzok és hivatalos életrajzok 1933-1954., valamint Nagy Imre önéletrajza (orosz), 1940. március. Mindezekben 1918, vagy 1918. jűnius szerepel. Pontosabban csak egyszer jelölte meg belépését, az 1958. június 9-i tárgyaláson, jűnius 1-ével. MOL XX-5-h Nagy Imre és társai pere, Bír. ir. 1. dossz. Idézi Dér Ferenc, i.m. 16. 73 MINOSZF, i.m. 1. köt. 192. 74 Uo. 191. 75 Ember Lajos: Miért nevezzük magunkat kommunistáknak? Világforradalom (Irkutszk), 1918. méyus 15. In: MINOSZF, i.m. 1. köt. 189. 76 Uo. 160. (Tudósítás a szretyenszki hadifogoly-nagygyűlésről 1918. márc. 31.) 77 Uo. 191. (Idézet az irkutszki pártkongresszus programjából) 78 Nagy Imre vallomása az 1958. jűnius 9-i tárgyaláson, MOL XX-5-h Nagy Imre és társai pere, Bír. ir. 1. dossz. Idézi Dér Ferenc, i.m. 15-16. Ilyen „esetek" természetesen előfordultak a vörös gárdistákkal, sőt a Lavrov osztaggal is. A Bajkáltól visszavonuló csapat egyik századát — esetleg az egészet — 1918. augusztus elején „kizárták a kommunisták közül" „rablás, fosztogatás és garázdálkodás" miatt. Kiss János, a berezovkai hadifogoly-bizottság egyik tagja és századparancsnok visszautasította a vádakat. Ld. PIL Filmtár, Világforradalom (Berezovka), 1918. aug. 13. 79 Uo. 17. A troickoszavsiki visszavonulásról ld. MINOSZF, i.m. 2. köt. 168. sköv. 80 Nagy Imre vallomása az 1958. jűnius 9-i tárgyaláson, MOL XX-5-h Nagy Imre és társai pere, Bír. ir. 1. dossz. Idézi Dér Ferenc, i.m. 15-16. 81 Magyar internacionalisták Szibériában és a Távol-Keleten. Szerk. Pach Zsigmond Pál, Okladnyikov, A. P. stb. Bp. 1978. 46. 82 Nagy Imre önéletrajza (orosz), 1940. március. 83 MINOSZF, i.m. 2. köt. 162. 84 Hadifogoly magyarok története, i.m. 2. köt. 380. 85 Egy Moszkvában 1992-ben megjelent antiszemita pamflet szerint (Krasznaja kabbala) a dél-amerikai orosz emigráció körében már az 1970-es években felröppent a hír erről. Elisabeth Heereech osztrák történész „Die letzte Romanows" с. könyvében (Bécs, 1992) megismételte ezt,
