Századok – 1996

Figyelő - Bálint Csanád: Magna Moravia a magyar Alföldön? IV/992

994 FIGYELŐ régészet nesztora, J. Poulík pedig mindössze egy cikkével! Ugyanígy jártak szerzőnknél a délszláv kutatók is. В. a könyve számára alapvető információkat meríthetett volna M. Corovic-Ljubinkovic-nak éppen a 9. századi Nyitra-vidék és Észak-Szerbia kapcsolatait, D. S. Radojicic-nak a szerbek cirill-metódi hagyományait fejtegető cikkeiből s legfőképpen S. Cirkovic Boszniáról írt monográfiájából, valamint Y Popovic-nak a Sirmium c. sorozat első kötetéhez írt előszavából. Végül meg kell említenünk, hogy a magyar régészet az utóbbi két évtizedben komoly eredményeket ért el a 9. század kutatásában (vö. az idézett Sós Ágnesen kívül Szőke B. M. és Müller R.). A kelet-európai könyvtárakhoz szokott recenzens természetesen nagy megértéssel tud viseltetni aziránt, ha valaki nem a témájához jól ellátott könyvtárakban kénytelen dolgozni, de tapasztalatból azt is tudja, hogy e nehézségek nagy része némi utánajárással még a világ ezen felében is elhárítható. Amikor pedig előre kiszámítható, hogy a végkövetkeztetés a kutatás túlnyomó részének ellenállásával fog találkozni, akkor a szerző számára különösen tanácsos a témakör irodalmában való teljes elmélyedés; vagy pedig eleve célszerűbb lett volna a könyv súlypontját máshová, pl. a keleti frank adminisztráció és társadalmi szerkezet megvitatására helyeznie, mely témákban B. vitathatatlanul otthon van. E. műve a téma mindenre kiterjedő, részletes elemzését adja. Decimális felépítésű könyve kutatás- és ideológiatörténeti előzményeket taglaló Bevezetésből és 4 fejezetből áll. Az utóbbiak tematikája és belső felépítése szinte nem is képzelhető el másként, mint ahogyan azt E. végezte el: 1. A Kárpát-medence a morvák első negjelenése előtt, 2. Moravia új lokalizálása és története Mojmir és Rasztiszláv alatt, 3. Moravia terjeszkedése Szvatopluk alatt, 4. A magyar honfoglalás és annak politikai, etnikai következményei. A könyv végén 3 Exkursus olvasható a szomszéd országokra vonatkozó karoling földrajzi terminológiáról, Samo birodalmáról és annak állítólagos folytatódásáról, valamint a „zsupán" és „bán" címek eredetéről. Az egyes alfejezetek valamennyi lehetséges részkérdés megvitatását tartalmazzák, kiragadott példákkal: 1.1.4. az avar „vazallus kaganátus", 1.1.5. az „avar pusztaság", 1.2. a bulgár fennhatóság az Alföldön, 1.3.5. a magyar nyelv délszláv jövevényszavai, 2.2.4. a „Marót" helynevek, 3.2.2. szláv hercegségek a Dél-Adriánál, 3.3.2. Pribina és Kocel dukátusa, 3.4. Csehország esete, 4.1.1. Szvatopluk birodalmának összeomlása, 4.2. a magyar honfoglalás és a kalandozások, 4.3.3. Bosznia és Szerbia egyesülése Csaszlav alatt, 4.4.6. A „Velehrad"mítosz és a „Zobor" hegy, mint fiktív „nagymorva" helynevek stb. A könyvet mutatók és 22 térkép zárják le. Az utóbbiak között vannak eredetiek és másoktól átvettek (pl. a frankoknak az avarok és a magyarok elleni hadjáratainak útvonalai, a Bajor Geográfus által említett népek lakóhelyei, Szvatopluk birodalmának kiterjedése, a Kárpát-medence és a volt Jugoszlávia területének politikai térképe 925 táján, Ш. E Dvornik a „nagymorva birodalomról", Patay P az alföldi szarmata sáncról stb.), sokatmondóak (E. saját tervezésű térképei) és irrelevánsok (az utóbbiak közé tartozik a „Marót" és „Várkun" típusú helynevek elterjedése, Kézai Simon Szvatopluk-történetének színterei). E. és B. Szvatopluk hatalmi területét („birodalmát") a Kárpát-medencének lényegében ugyanarra a területére lokalizálja. E. „valódi Moravia-nak" a Dunától