Századok – 1995
Közlemények - Varga J. János: „Ungarisches Kriegs–Theatrum”. Szerbia és a Temesi Bánság 1716–1718 IV/873
SZERBIA ÉS A TEMESI BÁNSÁG 1716-1718 881 Harmincnyolc napon át zajlottak az alkudozások, mire megállapodtak a felek a békeszerződés húsz cikkelyében. A huszonöt évre kötött pozarevaci béke, lényegét tekintve, azonos az 1699. évi karlócai megállapodással, mivel mindkettőt a status quo alapján kötötték, eltérések csak a határok kijelölésében mutatkoznak. A karlócai állapotokhoz képest a Temesi Bánság és a Szerémség teljesen felszabadult. A Habsburg Birodalom megkapta Havasalföldnek az Olt folyótól nyugatra eső részét (Olténiát), hozzávetőleg az egykori Szörényi Bánságot; Szerbia északi felét a Timok folyótól nyugatra és Nis-től mintegy harminc-harmincöt kilométerre északra, továbbá Boszniának a Szávával szomszédos területét az Una folyóig, amelyek körülbelül a középkori Macsói Bánsággal esnek egybe. Horvátország egy része azonban továbbra is a török birtokában maradt. A békeokmány kötelezte III. Ahmed szultánt (1703-1730) — miként 1699-ben gróf Thököly Imrével és híveivel kapcsolatban elődjét is —, hogy II. Rákóczi Ferenc és az emigrációba őt követő kuruc vezetők számára Magyarország határaitól távol jelöl ki tartózkodási helyet.44 Az 1718. július 21-én aláírt békeszerződés jelentőségét elsősorban az adja meg, hogy Magyarország teljes egészében felszabadult. Ugyanakkor tartalmazza a felismerést, hogy a Habsburgok dunai monarchiájának — a spanyol örökösödési háború (1701-1714) kudarca után — az elvesztett nyugati tartományokért immár keleten, a Balkánon kell kárpótlást keresnie. A pozarevaci békében megszerzett területek egy lépést jelentettek ebbe az irányba. Johann Baptist Homann császári geográfus — feltehetően több példányban megjelent — képi ábrázolása pedig elősegítette, hogy a szélesebb közönség is megismerkedjék a török háborúk időszakában mindvégig egzotikus világként számon tartott délvidéki magyar és észak-balkáni szerb-román területekkel. .JEGYZETEK I A térképtári jelzet tévesen 1699-re teszi a kiadás évét. - Mellékelt térképünk ezen példány alapján készült. Johann Baptist Ilomann (1663-1724) kartográfus és kiadó. 4 A mellékelt térképmásolat mérete megegyezik az eredetivel. ,r ' 1 magyar mérföld = 4,5 kilométer. n A háború kirobbanásának körülményeire és a péterváradi csatára (térképmelléklettel) 1. Varga J. János: Pétervárad, 1716. augusztus 5. Századok, 1994. 3-4. sz. 634-649. ' A névleges főparancsnoki tisztet az uralkodó VI. (III.) Karoly császár-király viselte. 8 A kétezerkétszáz szekeret és a lövegeket tizenkilencezerkétszáz ökör vontatta. A magyar nemzet története. Szerk.: Szilágyi Sándor. 8. k. Budapest, 1898. 157. 9 Szakály Ferenc: Ilungaria eliberata. Budavár visszavétele és Magyarország felszabadítása a török uralom alól 1683-1718. Budapest, 1986. 160. — A Szilágyi Sándor szerkesztésében megjelent munka 1716. augusztus 24-re teszi Savoyai Eugén Temesvárhoz érkezését. 1. A magyar nemzet története 157. 10 1 láb = 0,31 méter. Eszerint 15,5-18,6 méter szélességű falak védték az erősséget, ami Cselebi nyilvánvaló túlzásai közé tartozik. II Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Ford.: Karácson Imre. Előszó, szómagyarázat és jegyzetek: Fodor Pál. Budapest, 1985. 27-28. 12 Sugár István: Lehanyatlik a török félhold. Budapest, 1983. 441^42., Szakály 161.
