Századok – 1995
Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123
IIA VASELVE V AIDASÁG MEGALAKULÁSA 1133 A Rika-Persány vonalán levő „Kakasborozdán" túli gyepűelvét a 13. század elején népesítették be. Az akkoriban a bolgárokkal szövetséges kunok gyakran erre törtek be a magyar királyság területére. A hadászati cél az volt, hogy a Rika és Apácai erdő nehezen őrizhető gyepűkapui helyett a „klausurák"-at ráhelyezzék a jobban védhető havasok vonalára. A Német Lovagrend betelepedése előtt csak szláv és besenyő lakosság mutatható ki itt, de ez is csak nyelvészetileg. A medencének nevet adó Barca szláv szó, viszont a Vidombák régi neve, a Barasu besenyő (jelentése „fehér víz") s a Barassó forma közvetítésével Brassó város névadója lett.62 A Barcaság, habár korai besenyő jelentéssel számolhatunk, ez időben mégis lakatlannak mondható, tehát gyepűelvének számított (terra Borza nomine... desertam et inhabitatam). A Szentföldről visszatért Német Lovagrend azzal a céllal kapja meg a kunok szomszédságában fekvő erdélyi Barcaságot (terrain Borza nomine, ultra Silvas versus Cumanos licet), hogy azt a király számára megerősítse s oda a kunok betörései ellen favárakat építsen (ad munimen regni contra Cumanos castra lignea et urbes ligneas construere). A keresztes lovagokat a király pristaldusa, Fecate Iuna iktatta be, s ez alkalommal eképpen írták körül a Barcaföld határait (possessionem supra dictae terrae Borza): 1. A határ Halmágy vára gyepűjénél kezdődik s innen eléri Noilgiant vár gyepűit (prima vero meta huius terrae incipit de indaginibus castri Almage et procedit usque ad indagines castri Noilgiant). Halmágy helység volt az akkori Szeben vármegye legdélkeletibb helysége s a máig álló ősi román kori (ma evangélikus) temploma és erődítménye lehetett a Castrum Almage. Halmágy egyházilag még a szebeni prépostsághoz, illetve sinki esperességhez tartozott. Az adománylevél legnehezebben azonosítható helyneve a „Castrum Noilgiant". Ezt a kutatók általában Ugrával azonosítják. Valóban ezen a tájon lehetett, hiszen az Andreanum kifejezése szerint 1224-ben Szeben vármegye Szászvárostól Boraltig teijed. Az utóbbi pedig nem Baróttal, hanem az Ugra feletti Weinalden/Boralten heggyel azonosítható.6'3 2. A Barcaság határa Noilgiant várától elélte Miklós gyepűjét, majd az Oltón felmenve elérte a Tatrang beömlését az Oltba (et inde progreditur usque ad indagines Nicolai, ubi aqua deíluit quae vocatur Alt, et sic ascendendo per Alt usque ubi Tortillou cadit in Alt). Miidós gyepűjét Miklósvár székelyföldi helységgel azonosítjuk, bár az oklevélben nincs szó várról. 3. A Barcaság határa a Tatrang fejétől Tömös fejének érintésével a havasok vonalán haladt egész a Barca forrásáig, innen a határ leszáll a havasokról s visszatér Halmágyra. Az így leírt vizek és havasok által közrezárt terület neve Barcaság (et iterum vádit usque ad ortum eiusdem Tertilleu, et ab ortu aquae quae Timis vocatur progreditur usque ad efíluxum aquae, quae Borsa nominatur, deinde sicut montes nivium complectuntur eandem terram, tendit usque in Almagiam Terra vero haec tota, sicuti praedicti montes et liumina ipsam circumeunt, vocatur Borza).64
