Századok – 1995
Közlemények - Bertényi Iván: A Képes Krónika mint címeres könyv és mint heraldikai forrás V/1053
A KÉPES KRÓNIKA MINT HERALDIKAI FORRÁS 1059 vörös cölöpöt mutat (Aragon). A címergyűrű kilenc kerektalpú pajzsa a Mátyás által használt címerábrázolások közül azokat tünteti fel, amelyek nem kerülhettek rá a középső (fő) pajzs négy mezejére, illetve az ott is szereplő, legfontosabbnak tartott cseh oroszlánt megismétli: ez a kétfarkú, ágaskodó aranykoronás címerállat kerül a címergyűrű tetejére, a legfelső vörös pajzsra. Az óramutató járásával ellentétes irányban, a második fehér pajzsba a második családi címerkép, a lábában aranykoronát tartó vörös ("besztercei") oroszlán, a harmadik pajzs kék mezejébe a három aranykoronás dalmát oroszlánfej került. A negyedik pajzs arany mezejében az egyfejű, fekete német sas, a következő kék pajzsban az egymás alatt-íolött lebegő kék korona - Galícia (?), esetleg Bosznia (?) címere látható. Ezt a hatodik pajzs vörös mezejében az ezüst osztrák pólya követi, majd a hetedik pajzs kék mezejében az ezüsttel és vörössel kockázott morva sast, a nyolcadik pajzs vörös mezejében Lausitz (Luzsice) arany ökrét láthatjuk, végül a kilencedik pajzs ezüsttel és kékkel kilencszer vágott mezejére helyezett vörös (feltehetően luxemburgi) oroszlán záija a címergyűrűt. A Thuróczy-krónika kódexének számos miniatűráján szintén szerepelnek címerek, de az ott ábrázolt királyképeket elég leegyszerűsített változatban, egymás utánzataként (csak lényegtelen változtatásokkal) ábrázolják. A régebbi uralkodók közül Péter (1038-1041, 1044—1046) trónján ülve, jobbján éppúgy fehér mezőben zöld hármashalmon álló vörös (!) kettőskeresztet, balján fehérrel és vörössel hétszer vágott pajzsot láthatunk30, mint I. Gézáén (1074-1077). Szinte az egyetlen különbség, hogy ez utóbbi ábrázolásán kisebb címei-pajzsok szerepelnek.31 De hasonló II. István (1116-1131) címerpajzsainak az ábrázolása is.32 Érdekes, hogy míg a kódex elkészültét megelőző században uralkodó Nagy Lajos királyunk arany liliomokkal behintett kék mezejét sem ábrázolja a festő, Lajost is csak az Árpádok címereivel mutatja be.33 Csak saját korához közeledve Zsigmond király (1387-1437) trónon ülő képe mellett ábrázol ettől eltérő címert: /8. ábra/ (külön) arany pajzson a fekete, kétfejű sast és a négyeit másik pajzs első mezejében fehérrel és vörössel hétszer vágott mezőt, második és harmadik fehér mezejében lebegő zöld hármashalmon vörös kettőskeresztet, a negyedik vörös mezejében balra fordult, ágaskodó, kétfarkú (cseh?) oroszlánt.34 Hasonlóképpen egymás utánzatai a kódex csatajelenetei is: a különböző korokban35 és csatákban ugyanazon négyeit zászló alatt harcolnak a magyar seregek, ahol az első és negyedik fehér negyedben zöld hármashalmon vörös kettőskereszt látható, a második és harmadik negyed fehérrel és vörössel hétszer vágott. Csak a kortárs Mátyás királynál jelenik meg az a kék mezőben arany gyűrűt tartó fekete holló36, amely a nagy reneszánsz uralkodó könyvtárának, a Bibliotheca Corvinianának a possessor-címereit is díszítette. Az előadottakból kitűnik, hogy Thuróczy János krónikájának a kiadása heraldikus szemmel nézve kevéssé sikerült alkotás: mindig csak ugyanazt a magyar 8. ábra
