Századok – 1994

Közlemények - Senga Toru: Tokutomi Soho; Vámbéry Ármin és a millenáris Magyarország – Vámbéry Ármin a japán diplomácia szolgálatában az orosz-japán háború idején III–IV/708

VÁMBÉRY ÁRMIN ÉS A MILLENÁRIS MAGYARORSZÁG 709 ban látni fogjuk, az, akit Vámbéry könyve fordítójának tart, vagy pontosabban fogal­mazva az, aki többek között e könyvre támaszkodva Magyarország történetét bemu­tatta, minden valószínűség szerint nem akárki, hanem Tokutomi Sohö [Tokutomi Iichirö] (1863-1957) volt. Hogy Tokutomi, aki publicistaként hosszú élete során nagy hatással volt a közvéleményre, ezt tette, annak indítékául szolgálhatott az a tény, hogy ó maga is járt Magyarországon, ahol személyesen is megismerkedett Vámbéry­vel. Megjegyzendő azonban, hogy Tokutomi magyar kapcsolataira egy csepp utalást sem találunk a magyar-japán kapcsolatokról szóló, átfogó jellegű tanulmányokban és esszékben, amelyekben hézagok és pontatlanságok is megfigyelhetők.5 A japán­magyar kapcsolattörténet megírása még várat magára, és az ez irányú kutatások továbbviteléhez előbb pontos adatfeltárásra és -gyűjtésre, valamint a részletkérdések feldolgozására van szükség. Ezen előmunkálatok egy részeként az alábbiakban To­kutomi magyar kapcsolataira szeretnék sort keríteni különös tekintettel Vámbéryre, amelyek szerintem nemcsak egy fontos fejezetét képezik a magyar-japán kapcsola­tok történetének, hanem a japán publicista szerteágazó írói tevékenységében külön­leges helyet foglalnak el. A Vámbéry-kutatások számára pedig egy kis nóvummal szolgálhatok, amely a tudós japán kapcsolatainak csak egy részét alkotja. * Tokutomi egészen fiatalon 1887 januárjában megalapította a Min'yüsha (A Nép Barátja Társaság) nevű kiadóvállalatot és az év februárjában indította el a Ko­kumin no tomo (A Nemzet Barátja) címet viselő lapot, amely először havonta egy­szer, majd kétszer, háromszor és 1895 októberétől hetilapként jelent meg. Különösen a fiatal értelmiségiek olvasták lelkesen. 1890-ben pedig létrehozták a Kokumin Shim­bun (A Nemzet Újságja) nevű napilapot is, amely a legfontosabb japán újságok egyike lett, továbbá 1896 februárjától megjelenteti az idegen nyelveken (főleg ango­lul) íródott cikkeket közlő The Far East (An Exponent of Japanese Thoughts and Affairs) c. havilapot.6 Néhány hónappal azután, hogy a The Far East első száma elhagyta a nyomdát, Tokutomi társával, Fukai Eigo-val, aki később a Japán Nemzeti Bank főigazgatója lett, európai és amerikai körútra indult. Ezen útról Sugii Mutsuo zsurnalisztánkról szóló könyvében részletesen tárgyal, amelyből megtudhatjuk Toku­tomi itineráriumát. Miután 1896 májusában elhagyta Japánt, augusztusban London­ba érkezett, ahonnan majd Hollandiába és Németországba ment. Azután Oroszor­szágban utazgatott, ahol Lev Tolsztojnál is látogatást tett. Majd Kijeven és Odesszán át Konstantinápolyba ment, ahonnan ismét hajóval Konstancáig utazott. Bukaresti tartózkodása után a Kárpátokon keresztül belépett Magyarországra és 1896. novem­ber 3-án érkezett Budapestre, ahonnan máris 5-én délután elindult Bécsbe. Majd Olaszországon, Svájcon és Franciaországon át 1897 februárjában ismét Nagy-Britan­niába ment, májusban az USA-ba hajózott, június végén pedig hazaérkezett Japán­ba.7 A több mint egyéves világkörüli útja alatt számos országot s személyt látogatott meg, amiről maga Tokutomi is beszámol röviden az 1935-ben megjelent önéletraj­zában. A magyarországi élményeiről — kb. négy évtized múlva — csak néhány sor­ban ír, amely tulajdonképpen a Vámbéryvel való találkozásának ecseteléséből áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom