Századok – 1994
Közlemények - Senga Toru: Tokutomi Soho; Vámbéry Ármin és a millenáris Magyarország – Vámbéry Ármin a japán diplomácia szolgálatában az orosz-japán háború idején III–IV/708
VÁMBÉRY ÁRMIN ÉS A MILLENÁRIS MAGYARORSZÁG 709 ban látni fogjuk, az, akit Vámbéry könyve fordítójának tart, vagy pontosabban fogalmazva az, aki többek között e könyvre támaszkodva Magyarország történetét bemutatta, minden valószínűség szerint nem akárki, hanem Tokutomi Sohö [Tokutomi Iichirö] (1863-1957) volt. Hogy Tokutomi, aki publicistaként hosszú élete során nagy hatással volt a közvéleményre, ezt tette, annak indítékául szolgálhatott az a tény, hogy ó maga is járt Magyarországon, ahol személyesen is megismerkedett Vámbéryvel. Megjegyzendő azonban, hogy Tokutomi magyar kapcsolataira egy csepp utalást sem találunk a magyar-japán kapcsolatokról szóló, átfogó jellegű tanulmányokban és esszékben, amelyekben hézagok és pontatlanságok is megfigyelhetők.5 A japánmagyar kapcsolattörténet megírása még várat magára, és az ez irányú kutatások továbbviteléhez előbb pontos adatfeltárásra és -gyűjtésre, valamint a részletkérdések feldolgozására van szükség. Ezen előmunkálatok egy részeként az alábbiakban Tokutomi magyar kapcsolataira szeretnék sort keríteni különös tekintettel Vámbéryre, amelyek szerintem nemcsak egy fontos fejezetét képezik a magyar-japán kapcsolatok történetének, hanem a japán publicista szerteágazó írói tevékenységében különleges helyet foglalnak el. A Vámbéry-kutatások számára pedig egy kis nóvummal szolgálhatok, amely a tudós japán kapcsolatainak csak egy részét alkotja. * Tokutomi egészen fiatalon 1887 januárjában megalapította a Min'yüsha (A Nép Barátja Társaság) nevű kiadóvállalatot és az év februárjában indította el a Kokumin no tomo (A Nemzet Barátja) címet viselő lapot, amely először havonta egyszer, majd kétszer, háromszor és 1895 októberétől hetilapként jelent meg. Különösen a fiatal értelmiségiek olvasták lelkesen. 1890-ben pedig létrehozták a Kokumin Shimbun (A Nemzet Újságja) nevű napilapot is, amely a legfontosabb japán újságok egyike lett, továbbá 1896 februárjától megjelenteti az idegen nyelveken (főleg angolul) íródott cikkeket közlő The Far East (An Exponent of Japanese Thoughts and Affairs) c. havilapot.6 Néhány hónappal azután, hogy a The Far East első száma elhagyta a nyomdát, Tokutomi társával, Fukai Eigo-val, aki később a Japán Nemzeti Bank főigazgatója lett, európai és amerikai körútra indult. Ezen útról Sugii Mutsuo zsurnalisztánkról szóló könyvében részletesen tárgyal, amelyből megtudhatjuk Tokutomi itineráriumát. Miután 1896 májusában elhagyta Japánt, augusztusban Londonba érkezett, ahonnan majd Hollandiába és Németországba ment. Azután Oroszországban utazgatott, ahol Lev Tolsztojnál is látogatást tett. Majd Kijeven és Odesszán át Konstantinápolyba ment, ahonnan ismét hajóval Konstancáig utazott. Bukaresti tartózkodása után a Kárpátokon keresztül belépett Magyarországra és 1896. november 3-án érkezett Budapestre, ahonnan máris 5-én délután elindult Bécsbe. Majd Olaszországon, Svájcon és Franciaországon át 1897 februárjában ismét Nagy-Britanniába ment, májusban az USA-ba hajózott, június végén pedig hazaérkezett Japánba.7 A több mint egyéves világkörüli útja alatt számos országot s személyt látogatott meg, amiről maga Tokutomi is beszámol röviden az 1935-ben megjelent önéletrajzában. A magyarországi élményeiről — kb. négy évtized múlva — csak néhány sorban ír, amely tulajdonképpen a Vámbéryvel való találkozásának ecseteléséből áll.
