Századok – 1993
Dokumentumok - Stark Tamás: Út a békeszerződéshez V–VI/781
DOKUMENTUMOK 851 16 Kárász Artúr gazdasági béketervének kidolgozásában a Nemzeti Bank munkatársai is részt vettek. Az iparügyi és a közlekedési minisztérium segédanyagokkal járult a munkához. 17 Az ország valóságos nemzeti jövedelme Kárász Artúr számításaihoz állt közel. A Magyar Nemzeti Bank Havi Közleményei szerint (1947.5-6. szám) 1945/46-ban 2 541 millió, 194<5/47-ben 3 137 millió pengő volt a nemzeti jövedelem. 18 A kormány 1946. június 15-én kiadott — a tervezettől lényegesen eltérő — gazdasági békejavaslataiban a Vörös Hadsereg ellátásának összegénél — az általunk is közölt — kinyomtatott szövegben kipontozott hely található. 19 Az 1938. évi 5,15 pengős dollárkulcs 1945-ben, illetve a jóvátételnél 10,21 pengőt tett ki. Pető Iván - Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1985. 21. old. 20 Kárász Artúrt rövidesen Faragó László váltotta fel a gazdasági fődelegátus tisztségében. 21 Kárász Artúr visszaemlékezésében a következőket ltja: „Révai filippikája után a bizottság hangulata meglehetősen nyomott lett. Sulyok Dezső például az ülés után odajött hozzám és kicsit mentegetőzve mondta: »Nézd, a családunkra is gondolnunk kellett.«" Kárász A. i. m. 102. old. 22 A gazdasági béketervben szereplő könnyítések mellett a szovjet vezetés 1946 áprilisában beleegyezett abba, hogy Magyarországnak nem kell megfizetnie a vasút helyreállításából adódó 15 millió dolláros tartozást. Sztálin elengedte a jóvátétel első évben esedéskes részének ki nem fizetése miatt felhalmozódott 6 millió dolláros pönálét is. 23 A párizsi értekezlet nem rendezte a külföldi állampolgárok kártérítési igényét. A Külügyminiszterek Tanácsának 1946. november 3-tól december 12-ig tartó New York-i ülésszakán a kártérítés arányát 66,5%-ban határozták meg. 24 A mellékletek hiányoztak a békeelőkészítő albizottság anyagából. 25 A dunai hajózás kérdése a párizsi békeértekezleten nem merült fel. A felmerült igények megvitatását a dunai államok részvételével összehívandó nemzetközi konferenciára bízták. 26 Sulyok Dezső a nemzetgyűlés 16. ülésén 1946. február 8-án nagy beszédben fejtette ki elgondolását az ország demokratikus alapon történő újjáépítéséről. 27 A csehszlovák kormány a nemzetállam megteremtése érdekében a magyar népcsoport minden módon történő megsemmisítésére törekedett. Romániában a magyarságot a földosztás és az állampolgársági törvény hozta hátrányos helyzetbe. A délvidéki magyarság még nem heverte ki a partizánok által 1944 őszén végrehajtott vérengzéseket, melyek során többezer őslakost végeztek ki. 28 1946. április 24-én angol parlamenti küldöttség érkezett kéthetes látogatásra Magyarországra. 29 Révai az 1944. szeptember l-jén kirobbant, majd október végén Zólyom, Besztercebánya és Breznobánya háromszögre kiterjedő Szlovák Nemzeti Felkelésre utalt. 30 Nagy Ferenc 1946. május 5-én Székesfehérváron elmondott beszédét a Kis Újság május 7-én részletesen közölte. E szerint a miniszterelnök a területi követelések kapcsán nem kijelentő, hanem feltételes módban fogalmazott. 31 A magyar repülőgyártással foglalkozó szakirodalom nem tud a Dunai Repülőgépgyár munkásainak nagy jelentőségű szabotázsakcióiról. A gyár termelése 1942-től 1944 őszéig folyamatosan nőtt. Lásd: Nagyváradi M. Szabó-Winkler: Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986. 214-224. old. 32 A Szociáldemokrata Párt Károlyi Mihályt javasolta a békedelegáció vezetőjének. A magyar küldöttség élére a tapasztalatlanabb Gyöngyösi külügyminiszter került, mert személye minden koalíciós párt számára elfogadható volt. 33 A külügyminiszter Kárász Artúrt jelölte, de a kommunista párt bizalmatlansága miatt a szociáldemokrata Faragó Lászlót nevezték ki a gazdasági fődelegátus posztjára. Bolgár Elek helyett Gerő Ernő utazott Párizsba. 34 A valamennyi koalíciós pártot képviselő delegáció 22 főből állt. 35 A békeküldöttség információs szolgálatának vezetője Boldizsár Iván volt. A delegációban részt vett még Keszthelyi Nándor, a Külügyminisztérium Sajtóosztályának vezetője, valamint Frey András, a Magyar Nemzet és Vajda János, a Magyar Rádió munkatársa. 36 UMKL XVIII-7 6/d.
