Századok – 1993

Közlemények - Gecsényi Lajos: Bécs és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a 16–17. század fordulóján III–IV/469

BÉCS ÉS MAGYARORSZÁG KERESKEDELME A 16-17. SZÁZADBAN 475 A nagyszombati polgárok utazásainak a pozsonyiakéhoz és a bányavárosiaké­hoz viszonyított visszaesése nem jelentette az általuk hozott áruk hasonló léptékű csökkenését. Az utak száma 1604-ben az előző évi 46,7%-ára, megfizetett vám az 1603. évi 57,8-ára esett vissza. A kereskedelmi forgalmat korlátozó, feltételezett kül­ső tényezők tehát általánosan, de nem egyenlő hatással fejtették ki hatásukat. Nem kizárt, hogy ebben az egyes kereskedők vállalkozási készsége, önálló kapcsolatrend­szerének ütőképessége is szerepet játszott. Tizenhét olyan kereskedő szerepel az 1603-as listában, aki 100 forintnál több harmincadot fizetett. Hét egy alkalommal, tíz több alkalommal együttesen teljesítette ezt az összeget. 1603 1604 1. Schmelzer Lőrinc, Kolozsvár 372,57 /1/ -2. Szegedi Gáspár, Nagyszombat 293,68 m 120,90 /5/ 3. Pogner Imre, Kolozsvár 238,68 л/ -4. Cseroti Lőrinc, Nagyszombat 219,65 /9/ 163,30 /6/ 5. Artwein Bertalan, Nagyszombat 206,21 /4/ 135,18 /5/ 6. Kalmár Mihály, Nagyszombat 184,60 /5/ 188,65 /5/ 7. Songo János, Debrecen 170,47 /1/ -8. Szegedi György, Kassa 168,12 /1/ -9. Freiberger Lőrinc, Nagyszombat 144,52 /7/ 42,91 /2/ 10. Knofloch János, Pozsony 143,00 /6/ 123,15 /5/ 11. Hückl Mihály, Nagyszombat 141,78 /9/ 38,86 /4/ 12. Pataki Péter, Várad 141,38 /1/ -13. Tánczos István, Debrecen 128,86 /1/ -14. Preen Bálint, Nagyszombat 125,66 /5/ 6,30 /1/ 15. Sötini Márton, Nagyszombat 125,28 16/ 55,26 /2/ 16. Szőcs Pál, Debrecen -132,20 /1/ 17. Olasz János, Nagyszombat 120,90 /4/ 181,20 /4/ 18. Müller Bertalan, Kolozsvár 105,76 /1/ -A fent mondottakkal összefüggésben a jegyzék adatai alapján fel kell figyel­nünk a 3 nagyszombati (Cseroti, Olasz, Kalmár) és a pozsonyi Knofloch János 1604-es teljesítményére, hiszen Olasz és Kalmár növelte, Cseroti és Knofloch majdnem szinten tartotta a forgalmát. Miként másként, mint üzletkörük nagyobb stabilitása révén? Az áruk főbb csoportjai — posztó, vászon, ruházati cikkek, fűszer, déli gyü­mölcs, egyéb élelmiszer, szatócsáru — azonosak voltak a 16. század negyvenes és ötvenes éveiben importált árukkal.2 4 Az 1546-os zurányi és az 1555-ös kassai har­mincadjegyzékekhez képest azonban feltétlenül regisztrálnunk kell egy fontos válto­zást. Ez pedig a közepes és a gyengébb minőségű német posztók választékának be­szűkülése, több posztófajta eltűnése a behozatalból. Nem találkozunk a korábban oly gyakori rövid és hosszú nürnbergi, a dinckelspüli, a butzbacher, wörder elneve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom