Századok – 1992
Tanulmányok - Binder Pál: A „Siebenbürgen” fogalom jelentésváltozatai. A „comitatus Cibiniensis”-től Erdély német nevéig III–IV/355
368 binder pál fejlődött volna12 3 . Ezt a, mint látjuk, helyes feltevést Gustav Giindisch azzal veti vissza, hogy Szeben városát sohasem nevezték Cibinburgnak124 . Szeben város első okleveles említésekor 1223-ban még falu: villa Hermani. Az 1241-i tatárjárást elbeszélő Echternach-luxemburgi kolostor évkönyve szerint a betörő hadak húsvétkor „Hermann falvát" pusztították el: „et in Hermannstorf С millia in oct. pasche occiderunt". Ezen krónika egy másik változata már „In civitate quae dicitur hermansdorf in VII castris" beszél. A tatáijárás után az oklevelek már egyöntetűen Szeben városáról szólnak: sigillum civium de Cibinio" (1280), majd „Johannes de civitate Zybiniensi" (1326)125 . Tény az, hogy Szeben városát (villa Hermanni = civitas villa Hermanni, civitas Cibiniensis) sohasem nevezték Cibinsburgnak, tehát a Siebenbiirgen-nek nevet adó helység máshol keresendő. 14. Möns Civini - Vinsberg - Váraljafalu - Orlát azonossága Rudolf Rosier és Pesty Frigyes nagyon közel álltak a valósághoz, mikor a Siebenbürgennek nevet adó mons Cibinii-t (a legendás Sibinburc-t) Szeben vidékén keresték. Csak nem találták meg, illetve nem tudták pontosan lokalizálni. Ezt az azonosítást majdnem helyesen oldotta meg Eduard Albert Bielz, aki nem is történész, s a Cibinsburg problémát egy, a Szelistye vidéki kövületekről írt természettudományi tanulmányában tárgyalja. Érdemes írását szó szerint idézni: „Szebennek bolgár (s most román) neve Szibij s akkor Szibjel [ma Sibitel, amit Kis Szebennek fordíthatnánk B.P.] németül Klein Hermannstadt lehetne. A szibieli vár a történészek számára bizonyára egy lehetséges azonosítás azzal a Cibinsburg-gal, mely (némelyek véleménye szerint) a Siebenbürgen névadója. A szibieli várhegy neve a katonai térképen Virfu Zidului néven szerepel s ez 1099 m magas, miközben az (Orlát melletti) Riesenberg csak 545 m. A szibieli várhegyről gyönyörű kilátás nyílik a Cibin völgyére, valamint a Szerdahely vidéki dombvidékre, valamikor erre haladt a Szebent Mágon át Szászsebessel és Gyulafehérvárral összekötő hadiút.126 A mai Orlát falu a 14-15. században latinul Mons Civinii, katolikus egyháza a szebeni prépostság területéhez tartozott, de a felmérés idején nem volt plébánosa. Ugyanezen jegyzék szerint Szebenben az új megválasztott plébános Hermann volt (dictus Hermannus electus in plebanum de Cibinio)127 . A 14. század folyamán, legvalószínűbben az 1350-es évek pestisjárványában Orlát szász lakossága kihalt vagy elvándorolt s ezzel megszűnt az ottani katolikus plébánia is. Azóta máig a falut románok lakják. A szebeni Bruckenthal könyvtárban őrzött „Liber specialis missarum" megőrizte a szebenszéki katolikus papok fratemitásának névjegyzékét (Incipit liber specialis missarum qui pertinet ad fraternitatem per Cibinium quem compilavit dominus Mychael plebanus in parvo horreo ad honorem dei omnipotentis et beatae gloriosae virginis Mariae 1394). Ez a kézirat felsorolja a szebeni esperesség elhunyt lelkészeit is (Haec sunt nomina plurimarum defunctorum de fraternitate sedis Cibiniensis). Ezek alapján a szebeni katolikus plébánosok névjegyzékét a múlt század elején a Siebenbürgische Provinzial-Blätter II. és III. kötete közölte128 . A szebenszéki lelkésznévsorban Mons Cibiniij neve bár szerepel, de a plébános neve hiányzik, akárcsak a Szeben melletti Bongárdon; az utóbbi faluba a szebeni tanács később szászokat telepít s így az egyház 1542-ben
