Századok – 1989

Tanulmányok - Hanzó Lajos: A Barcaság betelepítése és a Német Lovagrend III–IV/359

BARCASÁG ÉS A NÉMET LOVAGREND 361 név sem. A Barcaságba betelepülők egy részének származása tehát nem kétséges, de ebből még nem következik az összes lakosság német volta.1

1 A modern nacionalista szász történetírás másik fontos megállapítása - melyet Robert Michels12 fejez ki leghatározottabban - az erdélyi germán kontinuitás tana, mely szerint a szászság minden más népet megelőzőleg települt meg a Barcaságon. A szász történetírásnak ezzel a tételével szemben az új román történetirodalom a teljes negáció álláspontjára helyezkedett. Josif Schiopul13

az eddigi történelmi megállapításokkal ellentétben kimondja, hogy a német lovagrend soha nem tartózkodott a Barcaságban.1

4 Felfogásának igazolására az 1211, 1212, 1222-es ún. donációs okleveleket hamisítványoknak minősíti. Sőt az oklevelek szavahihetőségének kétségbevonásában addig megy, hogy Barcaság Borza nevét is kritika tárgyává teszi és azt topográfiailag Máramarosban képzeli el. E kérdés tisztázásának a Dacia Istorica c. lapban két tanulmányt is szentel és állításai megerősítése céljából hivatkozik a Barcaság történeti sorsát tárgyaló magyarországi krónikaanyagra és rámutat arra, hogy sem a lovagok állítólagos barcasági szerepéhez legközelebb eső Honterus János 1553-ban írott Brevi Chronicon Daciae c. műve, sem a XVII. században keletkezett Sutoris-féle krónika, de még csak Forgats Mihály krónikája sem tesz említést a lovagokról. Ezen az alapon hangsúlyozza, hogy a lovagok barcasági szerepéről szóló fikció csak a XVIII. századtól kezdve ismert dokumentációs anyagban jelenik meg először és nem lehet másnak tekinteni, mint az e korban fellobbanó szász nacionalizmus termékének. Ha átpillantjuk a magyarországi krónikásanyag idevonatkozó sorait, valóban nem találunk egyebet néhány száraz adatnál.15 De Schiopul érvei között szerepel a Fr. Müller által összegyűjtött erdélyi népmondagyűjtemény is, amely 620 legendát tárgyal és ezek között egy sincs, amely a Rendről szólna. így a források hiányzó adatait a nép ajkán élő költészeti elemek sem egészítik ki. A Dacia Istorica körül egész történetírói iskola alakult ki, melynek tag-11

E korra vonatkozólag nem fogadhatjuk el Szekfű Gy. megállapítását, hogy „a szász öntudat elválaszthatatlan volt a magyar állami tudattól". Az oklevélnek, melyre hivatkozik, ad retinendam coronam kifejezése sokkal inkább az oklevélkiállító kancellária „nemzetiség-szemléletét" tükrözi vissza, semmint az oklevél a szászság ekkor még csak lokális összetartozástudatnak, nem pedig kialakult hungarus-szemléletnek birtokosa. (Szekfű: Az erdélyi szász történetírás. Magyarságtudomány II. 1943. 176. 1.) 12 Michels, Robert: Der Patriotismus. München. 1929. 1J

Schiopul, J.: Contributiani la istoria Transilvaniei in secolele XII. si XIII. Dacia Istorica. 1932. Ua.: Tara Barsei si Cavalerii Teutoni. Cluj. 1932. 14

E dolgozat írása közben értesültem arról, hogy Schiopul felfogását román részről is alapos kritika tárgyává tette Lazarescu, de az 6 munkájához nem tudtam hozzájutni. 15 Erre vonatkozólag 1. Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt c. mű köteteit. Honterus: A. d, 1143. Secundus avus Andreae regis Saxones evocavit in Transilvaniam. A. d. 1233 Tartan primo vastarunt Hungáriám. Paul Sutoris: 1203 wird Kronstadt erbauet 1410 In diesem Jahre fangt man die kronstädter Kirche zu bauen. M. Forgats: 1203 fangt man Cronen Stadt an zu bauen. 1383 fangt man Cronen Kirch an zu bauen.