Századok – 1989

Tanulmányok - Lackó Miklós: Gépgyári munkások az 1930-as években I–II/3

A HOFHERR GYÁR MUNKÁSSÁGA AZ 1930-AS ÉVEK VÉGÉN 37 Persze, a politikai beállítottságot ezek az adatok igazán reálisan nem tükrözik. Valószínűleg a munkások egy kisebb része nem jelezte a szakszervezethez való tartozását. A válaszok alapján a gyár munkásságának nem egészen 9 százaléka tekinthető szervezett dolgozónak; más forrásokból azonban tudjuk, hogy a szervezettség ennél magasabb fokon állott, s voltak műhelyek, ill. szakmák - amelyeket lényegében teljes egészében a szakszervezeti mozgalomhoz tartozónak tekintettek. Véleményünk szerint a reális kép az lehetett, hogy a fenti szakmákban valóban több volt a szervezett dolgozó, mint amit a kérdőív adatai mutatnak, de a „teljes" szervezettséget úgy kell értelmezni, hogy ezekben a szakmákban a hangadók a szervezett munkások voltak, a munkásfelvételnél, ill. egyéb érdekvédelmi problémáknál csak (vagy túlnyomóan) a szakszervezetet és annak munkaközvetítőjét ismerték el mértékadónak, s ezt a helyzetet a gyár vezetősége is akceptálta. Még inkább kiegészítésre szorulnak a szélsőjobboldalhoz tartozó munkások adatai. 1939 ősze még a nyilas mozgalom fénykorának tekinthető; itt is különbséget kell tenni a szélsőjobboldali szervezetekhez való aktív tartozás és a munkások politikai hangulata és véleménye között. A nyilas befolyás - egyéb gyári forrásokból szerzett tapasztalataink szerint - jóval nagyobb volt, mint amit a szélsőjobboldali szervezetekhez való tartozás számbeli adatai mutatnak. Nemcsak a gyárvezetőség azon megállapítására utalunk itt, hogy a gyár munkásainak mintegy 45 százaléka jobboldali, hazafias beállítottságú, hanem az 1939 tavaszi képviselőválasztásokra is: az a vidék, ahol a gyár munkásai nagyobbrészt laktak, kitűnt a nyilas szavazók magas arányával: Pest környéke e - túlnyomóan munkáslakta - részeiben a nyilaskeresztes párt a legtöbb helyen legalább ugyanannyi vagy több szavazatot kapott, mint a szociáldemokrata párt. Mindezen fenntartások mellett is, érdemes részletesebb képet adni a gyári munkásfelmérés eredményéről. Szakképzettség és egyesülethez tartozás kapcsolata Munkáscsoport Baloldali Jobboldali (politikai és társadalmi) Szélsó'jobboldali Munkáscsoport szervezetekhez tartozónak vallotta magát Szakmunkás 47,5 21,3 23,8 Tanonc 6,3 43,7 25,0 Betanított-gépmunkás 43,2 27,0 18,9 Segédmunkás 40,5 42,9 11,8 összesen 42,4 28,1 20,7 Újra hangsúlyozni szeretnénk ezeknek az adatoknak a viszonylagos értékét -táblázatunkat összesen csupán 217 válasz alapján állítottuk össze (a tanoncok közül mindössze 16-an válaszoltak: ilyen kis szám felbontása természetesen különösképpen problematikus eredményre vezethet). Az adatokból mindenesetre megállapítható, hogy - mint láttuk - a gyár munkássága érdekvédelmi, politikai és egyéb társadalmi szervezettsége alacsony fokon állott; a szervezetekhez tartozók kb. fele-