Századok – 1989
Tanulmányok - Hanzó Lajos: A Barcaság betelepítése és a Német Lovagrend III–IV/359
374 HANZÓ LAJOS létesítése, hanem a nyugati gazdasági formáknak keletre való vitele és ezen keresztül az anyaország gazdasági erejének kiterjesztése. A szerző ostdeutsche Wirtschaft fogalma tehát azonos a mezőgazdasági kultúrával. A rend beköltözése, a kolónusok megjelenése révén az eddigi pásztornomád életforma és gazdálkodási rendszer megszűnik, hogy intenzív gazdálkodásnak nyújtson teret. Hampe7 6 és Schünemann7 7 kutatásainak eredményeként általában elfogadott az a felfogás, hogy az Ostbewegung paraszti tömegeket lökött hazánk felé. Ennek a paraszt-vándorlásnak utolsó hullámaként érkezik Barcaság német rétege, melynek jelentőségét és szerepét Fr. Teutsch78 és Fr. Müller7 9 a Barcaság további fejlődésére nézve döntő jelentőségűnek tartja. A lakosság szaporodásával megindul az a kultúrmunka is, melyet az adománylevél megkíván a betelepülőktől. Erdőirtásban és a földnek feltörésében jelentős eredményeket érnek el a telepesek, mint arra R. Theil is rámutatott. Ennek következtében az 1212-i oklevél már nem terra desertaról szól, hanem populus ibi habitansról, 1213-ban pedig universis eiusdem terrae incolis praesentibusról tesz említést. Két év leforgása alatt jelentős telepesrétegnek kellett keletkeznie a Kárpátok aljában. Benno Graf meggyőzően mutatja ki, hogy a Barcaság erdőhatára, mely az impopuláció előtt Tartlau, Honigberg, Petersberg mellett húzódott, magasabbra szorult, de a földrajzi elnevezésekben még ma is tükröződik a réginek vonala. Gyűrűszerű hullámokban teijedt tovább a földnek a munkálása és ezzel párhuzamosan a településterületnek a kiszélesítése is. A szász Burgenforschung igen jelentős eredményekre jutott e kérdésekkel kapcsolatban, melynek adatai megerősítik társadalmi nézőpontunk helyességét. A legutóbb Barcaságról írott szintetikus mű is nyújt olyan adatokat, amelyek igazolják a letelepülő nép munkájának eredményeit, hangsúlyozván, hogy Rozsnyó ún. parasztvár volt, melyet a telepesek építettek és védelmeztek is, csak később adták át azt a lovagoknak. Ehhez hasonló a respi és kisdéri szék várainak keletkezése is.80 Az ideköltöző telepesek tehát feltehetőleg katonai szolgálatot is teljesítettek. A fentiek mellett erre enged következtetni II. András 1232-i oklevele, melyben megállapítja, hogy Barcaság földje a lovagok közbejötte nélkül is megvédelmezhető lett volna, kizárólag a telepesek erejére támaszkodva. A német települőket ugyanazon okok vitték az Északi-tenger partjára, mint a Balti-tenger mellékére, de megtaláljuk szerteszóródó csoportjaikat a Scheide tájékán és Angliában, valamint Skóciában is. így 1120 körül Frigyes brémai püspök a Weserhez és Alsó-Elbához'hozott új lakosokat. A keleti költözködésnél az átvonulási terület Szászország volt és ezzel kapcsolatban Westfalia, Hannover, Mecklenburg, Kurhessen, Thüringia uralkodója szoros kapcsolatban volt Thüringiai Lajos személyén keresztül a német lovagrenddel, de Árpádhá-76 Zug nach dem Osten. Die kolonisatorische Grostat des Deutschen Volkes im Mittelalter. Leipzig-Berlin. 1921. 20-22. I. 77 Schünemann: Zur Geschichte des Landesbaues in Mittelalter. (Südostdeutsche Forschungen. 1936. 34. 1.) 78 Teutsch: Die Siebenbürger Sachsen in Vergangenheit und Gegenwart. Hermannstadt. 1924. 19 Müller. G. £.: i. m. 80 Graf, Benno: Das Burzenland, i. m. 55. 1.
