Századok – 1989
Tanulmányok - Hanzó Lajos: A Barcaság betelepítése és a Német Lovagrend III–IV/359
BARCASÁG ÉS A NÉMET LOVAGREND 373 Az eddig vázolt és tisztázatlannak tetsző eredményekkel szemben rá kell mutatnunk arra, hogy a terra inhabitata kifejezés a XIII. század kancelláriai gyakorlatában terminus technicusszá kopott, hiszen e korban a birtokadományozások, a mansio jelentésváltozásának megfelelően, már a kilakoltatások folytán is, nagyrészben lakatlan területekre vonatkoznak és így a terra vacua, terra deserta fogalma nem szokatlan II. Endre és IV. Béla szóhasználatában. Az előbb ismertetett kutatások alapján fel kell tételeznünk tehát gyér és talán kevert etnikumú lakosságot. A német lovagrendnek nyújtott birtokadományozás éppen ezeknek az egyéneknek az életében hozott nagy változást. Fischernek fentebb idézett nyelvészeti megállapításainál sokkal fontosabb annak felismerése, hogy e terület lakói pásztornomádok voltak és így Barcaság beletartozott abba a pásztornomád kultúrkörbe, melynek szerves folytatása a Kárpátokon túli területeken lelhető fel. Ez a körülmény adott lehetőséget arra, hogy a terület lakói szinte állandó hullámzásban legyenek. Nem lehetetlen, hogy a nyelvészeti kutatások ellentétes eredményeinek is ez az állandó migráció a magyarázata. Ezen a határszéli területen tehát letelepedett lakosság, a határőrség kivételével, nem volt, ezért az inhabitatus kifejezés mögött az állandóan le nem telepedett lakosságot kell értenünk, melynek sem demográfiai, sem etnikai meghatározása nem lehetett. A XIII. században folyó és a királyi várbirtok bomlásának megindulásával egyidőben végbemenő mezőgazdasági fejlődés, mint láttuk, szükségessé tette a pásztornomadizálásra még alkalmas területeknek jobb kihasználását, illetve eddigi jellegének megváltoztatását. Ennek a törekvésnek hű kifejezést ad a donációs oklevél bevezető része is, melyben a király kihangsúlyozza, hogy keresztény szeretetből juttatja a földet a lovagoknak. A birtok Halmány vár falainál kezdődik, mely az Olt folyó baloldalán lévő egyik magaslaton fekszik és Gált vár faláig vezet, majd továbbfolytatódik az Olt jobb partján Noilgantig, amelyen J. K. Schuller véleménye alapján Ujgalt várát kell érteni.74 A határ egyik kulcspontja a most következő Miklósvár, míg nem messze tőle a második jelentős fekvésű hely az Olt és Tatrang kereszteződésénél található.75 Az 1211-ben tett birtokadományozás semmi esetre sem olyan nagy, amilyenné a sovinizmus nagyítóján keresztül látszott. így jelentősége sem lehet olyan nagy, mint amilyennek egyesek szerették volna beállítani. Királyainknak ellenben érdeke volt, hogy az eddig csak pásztornomadizálásra alkalmas föld gazdasági jelentőséggel rendelkező területté váljék és növelje a király bevételeit. Ezért elsőrendű érdek volt földművelő lakosság beköltözése. H. Aubin is megállapítja, hogy e folyamatnál a telepeseknek a környező népek miliőjébe való beilleszkedése magán a településen túlmenően is jelentős. Ezért Aubin véleménye szerint a keleti kolonizáció legfontosabb eredménye nem a kolóniák 74 Archiv für die Erkenntniss von Siebenbürgens Vorzeit und Gegenwart B.I. H. 2., 169. 1. 75 Prima vero huius terrae incipit de indaginibus castri Almage et procedit usque ad indagines castri Noilgant et inde progreditur usque ad indagines Nicolai ubi Aquae defluit, que vocatur Alt et sic ascendo per Alt usque ubi Terilon cadit in Alt et ab ortu aquae Timis vocatur progreditur usque ad efflutum aquae quae Borza vocatur.
