Századok – 1989
Tanulmányok - Hanzó Lajos: A Barcaság betelepítése és a Német Lovagrend III–IV/359
372 HANZÓ LAJOS valamely várhoz kapcsolták őket. Tették pedig ezt azért, hogy elnyerjék szabadságukat: ubicunque servire voluerit, libere serviat.6 5 A birtokosok pedig nyilvánvalóan törekedtek ezek befogadására, hogy növeljék birtokuk gazdasági erejét. E gondolat fejeződik ki IV. Béla oklevelének arengájában is: in multitudine populorum gloria constitit Regnum et in eius numerositate magnaterum potentia gloriatur.66 Indokolt tehát, ha a német lovagrend számára szóló adomány levelet két, önként is elkülönülő részre bontjuk: az egyik a lovagok jogait és kötelességeit határozza meg, a másik pedig a betelepülő lakosságról szól, mint azt más adománybirtokosnál is tapasztalhattuk.6 7 Az előbbiek alapján még egy konklúzió vonható le: az ország társadalmi fejlődése a Barcaság határára nemcsak német telepeseket sorakoztatott fel, hanem más népi csoportok is ide sodródtak, hogy munkájukkal virágzóvá tegyék a tájat. A Barcaság benépesülése Arra a kérdésre, hogy a Barca-folyó tájékán kik voltak az első betelepülők, irodalmunk szinte sztereotip feleletet ad. Az oklevelek deserta és inhabitata kifejezéseinek értelmezése folytán úgy vélik, hogy a terület részben, vagy egészben lakatlan volt. E. Fischer, 68 J. Teutsch archeológiai kutatásaira támaszkodva, ha desertumnak nem is, de terra inhabitatanak tekinti Barcaságot, némi szláv lakossággal. Számunkra bizonyítékként említi meg Rozsnyó, Zernyest, Törcsvár neveit. Számunkra sokkal értékesebb azonban kutatásainak az az eredménye, melynek alapján megállapítható, hogy az itt élő népek pásztornomád életet éltek. Árvay nyelvészeti kutatásaira támaszkodva,69 Lükő és Gyórffy eredményeitől támogatva, besenyő és magyar telepek prioritását hangsúlyozza. Fr. Teutsch még a szász betelepülés idejében is tiszta mocsaras és erdős területnek véli7 0 Barcaságot. Azonos felfogást vall Müller is.71 Hogy minél színesebb legyen a prioritásért folyó küzdelem nyújtotta kép, nem érdektelen megemlíteni, hogy akad szász történetíró. 2 aki egész Erdélyben a III. századtól kezdve germán kontinuitást tételez fel, míg román részről Diculescu germán-román szimbiózist vél felfedezni.73 65 Wenzel: i. m. 208. I. 188. N. 66 Hazai okmánytár: VIII. 169. Fejér: V. 2. 1. Átköltözési parancsot tartalmaznak a következő oklevelek is: Fejér: IV. 3 : 382. Hazai okmt. VIII. 169. 1. Wenzel VIII. 190 230. XI. 461. 1. 67 Wenzel: III. 301. 1. 68 Fischer, L.: Das vorsäcbsische Burzenland. Siebenbürgische Vierteljahrschrift. 1908. 65. 1. 69 Árvay: i. m. 6. 1. 70 Teutsch, Fr.: Die Art der Siedlung der Siebenbürger Sachsen. Stuttgart, 1895. 71 tfüller, G. E.: i. m. Siebenbürgische Vierteljahrschrift. 1925. 72 Kisch, G.: Germanische Kontinuität in Siebenbürgen. (Siebenbürgische Vierteljahrschrift.) 1929. és Festschrift dr, Fr. Teutsch. 1935. 73 Diculescu, Const.: Die Gepiden. Berlin. É. n.
