Századok – 1989
Tanulmányok - Hanzó Lajos: A Barcaság betelepítése és a Német Lovagrend III–IV/359
BARCASÁG ÉS A NÉMET LOVAGREND 371 Kétségtelen, hogy sok személyi kapocs, melynek az elmúlt időben olyan jelentős szerepe volt, most felpattan és az egyén szabadabbá válik. Ez a helyzet teszi lehetővé, hogy nálunk is az alsóbb néprétegek között olyan cirkuláció induljon meg, mint nyugaton a Zug nach dem Osten volt. A Patrimonium bomlása révén kialakuló új birtok lesz az alsó társadalmi osztályok új alakulásának, süllyedésének, illetve emelkedésének színtere és talaja. Ez teszi szükségessé, hogy a Barcaság lakóinak sorsát, a birtokostól, a lovagrendtől függetlenül vegyük szemügyre. A király egyre fogyatkozó birtokai révén kénytelen volt magándominiumainak jövedelmét fokozni és ebből a célból maga is telepeseket hív be. Ezek pedig oly területekről verbuválódnak, ahol a gazdasági üzemek racionalizálása és a föld ésszerű kihasználása már nem tartozik az ismeretlen dolgok közé. R. Kötzschke60 rámutat arra, hogy Thüringia valamennyi nyugatról jövő német törzs számára átvonulási területül szolgált. Az alsószász gazdasági politika számára sem volt közömbös a Duna mentén folyó, keletre irányuló gazdasági terjeszkedés, mert egy keleti német kolónia megalapítása esetén bekapcsolható lett volna a Birodalom vérkeringésébe, oly módon, mint északkeleten történt. Azok a német tömegek, melyeket az Ostbewegung a Barcaság határára lök, társadalmi okok miatt kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket. De Magyarországon is, ebben a forrongó korban, a régi keretekhez ragaszkodó földesúr és konvencionális helyzetét változtatni kívánó, feltörekvő népei között is nem egyszer éles összetűzésre került sor, mely gyakran a nép eltávozásával végződött.61 E jelenség kezdeti tünetei már a XIII. század első évtizedeiben felvillannak, de általánossá csak a század első felének utolsó évtizedeiben lesznek. Ennek során a várnép hol várjobbággyá akar lenni,62 hol pedig a hospes kiváltságait akarja elérni,6 3 sőt nem egy esetben a szolgáltatásoknak pénzre való átváltását óhajtja megvalósítani úgy, mint azt az erdélyi szászoknak biztosította a király. Az elégedetlen jobbágyok gyakran elhagyták eddigi urukat s vették kezükbe a vándorbotot, hogy társadalmi emelkedésüket elérjék. E jelenség országos jellegű, hiszen a Dunántúlon éppen úgy, mint a Felvidéken találkozunk a migráció jelenségével. IV. Béla pl. több ízben rendeli vissza jobbágyait és helyzetüket is újból és újból szabályozza.64 A belső vándorlás következtében a király a XIII. század első felében is, de a tatárjárás után különösképpen gyakorolja azt az eljárást, hogy az általa eladományozott területről alattvalóit kivonja, illetve áttelepíti, vagy pedig az új birtokos joghatósága alól felmenti, mint az egyik oklevélben olvashatjuk: cum terram memoratam et non eius incolas cuiuscunque libertatis seu conditionis existant, domina regina duxerit conferendam. Az Arany Bulla okozta társadalmi átalakulásban nemcsak a királyi parancs késztet egyeseket költözködésre, hanem a belső ziláltságot felhasználva, egyének önként kelnek útra, felbontva azokat a kötelékeket, melyek eddig 60 Kötzschke, R.: Thüringen in der deutschen Siedlungsgeschichte. Festschrift Armin Tille zum 60. Geburtstag. Weimar, 1930. Hermann Böhlau Verl. 160. 1. 61 Krtauz Mon. Eccl. Strig. I. 364. és 422. I., továbbá Nagy I.-Tasnádi-Nagy Gy.: Anjou-kori okmánytár I. 38. 1. és Fejér: i. т. IV. 2. 347. I. 6" Marczali: Enchiridion: 168. 1. 63 Pannonhalmi Rendtörténet X. 528. 1., X. 539. 1., X. 534. I. és Hóman is ilyen adatokat sorol fel a Magyar Pénztörténet 536. lapján. 64 Fejér: IV. 2: 347. 1.
