Századok – 1989
Tanulmányok - Hanzó Lajos: A Barcaság betelepítése és a Német Lovagrend III–IV/359
360 HANZÓ LAJOS lélethez. Ugyanő a H. Siegmund által propagált természettudományi és demográfiai módszer helyett a szellemtudományi metódus alkalmazása mellett foglalt állást. Ez az irányzat azonban nem tudott felülkerekedni a túlzó nacionalizmusból fakadt politikus történetszemlélettel szemben. Az utóbbi minden fontos kérdésben revidiálta a hagyományos megállapításokat s a szászságnak Erdély történetében játszott szerepét lényegesen átrajzolta. A Barcaság betelepülésének kérdésével kapcsolatban a szász történetírás a fennmaradt oklevelek egyes adatainak egyoldalú kiemelésével mindenekelőtt azt a merész állítást kockáztatja meg, hogy e terület első telepesei mind németek voltak. E megállapítás kritikájánál a következőket kell figyelembe venni: Erdély délkeleti területének benépesítése abban a korban játszódik le, amikor a középkori társadalmat összetartó dinasztikus kapcsolóerő hazánkban is háttérbe szorul és helyette a közösségi tudat kohéziója kezd érvényesülni. Ez a változás a XII. és XIII. század fordulóján egész Európában kifejlődőben volt. A. Werminghoff már 1908-ban felhívta erre a figyelmet, megállapítván, hogy a nemzet-fogalom s az emberek e szerint való osztályozása ekkor kezdett közkeletűvé válni.7 Huizinga is Patriotizmus és nacionalizmus c. tanulmányában az 1100 körüli Eurőoában pillantja meg a nemzeti öntudat kifejlődésének alapjait,8 s ha elfogadjuk Srbik9 megállapítását, hogy Magyarország e korban nem volt külön területi képlet a kontinensen, hanem az Okcidens szerves részét alkotta, akkor a Kárpát-medencében is érvényesülnie kell az európaival adekvát fejlődésnek. Deér József okleveles anyagra támaszkodó kutatásai során mutat rá arra a sajátosságra, hogy a natio szó Magyarországon már e korban a nemzet fogalmával azonos. Törvényeink pedig ugyanekkor szólnak más nemzetiségű országlakókról is.1 0 Ez a kancelláriai gyakorlat azt bizonyítja, hogy a natio szó nem valamennyi országlakos gyűjtőneve. Ez adja magyarázatát annak is, hogy a Barcaság lakóira vonatkozó kifejezések először csak általánosságban mozgó meghatározásokat nyújtanak, kifejezve ezzel azt is, hogy nemcsak egyetlen etnikumú nép húzódott meg e terület völgyeiben. 1212-ben populus ibi habitans-ról olvashatunk, 1213-ban populi eorum és homines nunc terram inhabitantes kifejezés szolgál a betelepülők megnevezésére. A legkorábbi forrásanyag az ittlakó népeket általában incoli s populi névvel jelöli, a Saxopes elnevezés csak IV. Béla 1262-i oklevelében fordul elő először; ugyanekkor találkozunk egy névcserével is, mely az eddig Burza, Borza nevű birtokot, ill. annak lakóit Saxones de Barasuként tünteti fel, s ugyanekkor kezd szerepelni a kancellária szóhasználatában a Saxones Transilvani megjelölés, de nem szokatlan most már a flanders, flandrenses nép-6 Nationalsozialistische Geschichtsanfang. (Siebenbürgische Vierteljehrschrift. 1941. Heft 1. 10. 1.) 7 Werminghoff, Albert: Der Begriff „Deutsche Nation" in Urkunden des 15. Jahrhunderts. (Historische Vierteljahrschrift. 1908. 184. 1.) 8 • • A Hutzmga, J.: Patriotizmus s nacionalizmus. Danubia. E. п. 9 Srbik: Mitteleuropa. Das Problem und die Versuche seiner Lösung in der deutsche Geschichte. (Historische Zeitschrift. 1937. 5. 1.) [0 DeérJ.: Közösségérzés és nemzettudat a XI-XIH. századi Magyarországon. (Klebelsberg К. Történetkutatő Intézet Évkönyve. IV. Budapest 1934. A 97. sk. 11.)
