Századok – 1989
Közlemények - Beke Margit: A Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő története 1928–1940 I–II/125
CSEPELI SZABADKIKÖTÓ 1928. ÉS 1940. KÖZÖTT 139 A kikötő saját kezelésében tartott útjaival is sok a gond. Már 1931-ben a telilgyelőbizottság ülésén elhangzott, hogy az erős forgalom miatt a kikötő úthálózatának állapota romlott.4 " Ekkor az úthálózat teljes hossza 7,5 km, ebből kövezett 3 km, a többi makadám. Sürgősen hozzákezdenek 1260 m~ makadámút kövezéséhez. A petróleum főút javítási munkálatait befejezik, de a shelmac-rendszerű burkolat nem felel meg a 60-80 q terhelésű vasabroncsos szénfuvarok miatt. Az út további építést igényel, és többek egybehangzó véleménye szerint megfelelőbb a bazalt burkolat. Az építkezésnél felhasználják a Lujza gőzmalomból származó mauthauseni gránit és trachit köveket. A kikötői főút karbantartása során a közlekedés korszerű irányvonalával egyezően az utak szélességét bővítik, és kétirányú forgalomra állítják be a kikötő és vámház közötti szakaszon. A kikötői vágányhálózat építését a magyar államvasutak engedélyezte. 1929-ben a kikötő 1570 fm vágánnyal és 7 kitérővel rendelkezett. Egy év múlva újabb engedélyért fordulnak a vasutakhoz további vágányok építéséért. Megkapják azzal a kikötéssel, hogy ha a bővítés folyamán olyan mérvű forgalom áll be, amelyet a „Csepel-elosztó" (kikötő) nem képes ellátni, az engedélyes saját költségén bővíti a vágányokat. Erre hamarosan sor kerül.4 3 Megkezdik a Budapest Duna-parti teherpályaudvarról kiágazólag a kikötői rendezőpályaudvarhoz vezető vágány építését. Az építkezéseknél vigyáznak arra, hogy időtálló legyen, és a növekvő forgalom következtében beálló terheléseket kibírja a vágány. Ebben az esetben a költségeket nem sajnálják. Rájönnek, hogy a kavicságy hiánya miatt a sínek gyorsan tönkremennek, ezért a talpfákat fokozatosan vasbetontalpakkal cserélik fel. Ez az eljárás 60%-kal drágább, de élettartama szinte korlátlan. A kikötő persze törekszik a költségek megtérítésére. A Szesz- és Olajipari Rt-vel pl. olyan területbérleti szerződést kötnek, amelynek értelmében a kikötőnek 0,5 km hosszú vágányát elkészíti a kérdéses területen, ezért a cég meghatározott összeget fizet. Az útépítés és karbantartás oly fontos, hogy a későbbiek során külön osztály foglalkozik vele. Az építkezések közül fontosságban kiemelkedik a szabadkikötő (punto franco) építése. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank felajánlja, hogy 2 millió P alaptőkével részvénytársaságot hoz létre, amelyik bérbe veszi és üzembe helyezi a szabadkikötőt. A felügyelőbizottság bár örvend az érdeklődésnek, de az ajánlatot visszutasítja. Az építést házi kezelésben oldják meg, és a munkákat az építésvezetőségre bízzák. Még ez év folyamán a vámmentes medencétől északra megkezdik az új medence kotrási munkáit. A medencét 900x100 m nagyságúra tervezik, déli oldalán raktárak, az északin üzemek számára biztosítanak helyet. A kiemelt földet a rendezőpályaudvar feltöltéséhez és a 215 m hosszú kikötői partfal - amelyet az építkezés kapcsán kell kiképezni - mögötti terület egyengetésére használják.44 A raktárak is az állam gondozásában épülnek. Szó van arról, hogy a főváros 5 fahangárt átenged az államnak, amit a kikötő lebont, és a szabadkikötő területén állítja fel mindaddig, amíg a végleges elkészül. A 215 m-es partfal mögött 41x34 m alapterületű vasbeton, alápincézett, kétszintes darabáruraktár épül. 5 A rakodás meg-42 OLZ 863. Felügyelőbizottsági Ulési jegyzőkönyvek 1931-1937. 43 PML PPSKK alispáni iratok. IV. 408. b. közigazgatási iratok. 44-45 OL Z 863. Építkezésről jelentés 1936.
