Századok – 1987
KÖZLEMÉNYEK - Stromer; Wolfgang von: Zsigmond császár Velence elleni kontinentális zárlata és a nemzetközi kereskedelmi utak áthelyeződése (1412-1413;1418-1433) 638
648 WOLFGANG VON STROMER német lovagrenddel együtt elzárták előlük a Zsigmondhoz hü porosz Hanza-városok, Torun és Gdansk. A tengeri szállítás abban az időben főként a parti vizeken folyt, így a Strelasundon át, s ezt az a Stralsund ellenőrizte, amellyel Velence titkos — most már egyáltalán nem értelmetlen — szerződést kötött. A Kárpátok rezét csak úgy lehetett volna a Flandriában várakozó velencei gályákra eljuttatni, ha előtte átrakják, és Lübeck beleegyezésével a holsteini földszoroson szárazföldi úton viszik tovább. Az Öresundot ugyanis Zsigmond hű szövetségese, Erik — Dánia és Svédország királya — zárta el a velenceiek elől; familiárisát, Hermann Grotét pedig Zsigmond hatalmazta fel arra, hogy az Északi-tengeren és a La Manche-on vadásszon a velenceiekre. Ezzel Velencét attól a lehetőségtől is megfosztották, hogy Svédország bányáiból fedezze rézszükségletét.39 Erik dán királyt 1427-ben a vend térség Hanza-városai háborúba kényszerítették. Nem hatottak rájuk sem a császár, sem Nürnberg szemrehányásai, hogy a dán király hű szövetségesnek számít a birodalom ellenségeivel — nyilván a huszitákkal és talán a törökökkel — szembeni harcban. Nem esett szó ekkor a velenceiekről, és a vend Hanza-városok önös érdekeikért, azaz az Öresund4 0 átjáróinak ellenőrzéséért léptek fel Erik ellen. Feltehető azonban, hogy a velenceiek pénze és diplomáciája is ott állt a háború hátterében, emellett szólna a Stralsunddal kötött szerződés és a lübecki Karbow ennek érdekében kifejtett erőfeszítése. Erik király viszont 1423—1424. évi szentföldi útja alkalmával jövet és menet is Raguzában állt meg, s ekkor a városállamot Magyarország és Bizánc oldalára igyekezett állítani Velencével és a törökkel szemben. A nürnbergiek az említett Hanza-városok állásfoglalását látva mindenesetre egyértelmű következtetésre jutottak. Amikor a Hanza-városok 1428-ban körülzárták Koppenhágát, a Stromeir kereskedőház, amelyik Zsigmond gazdasági terveinek kezdeményezői közé tartozott, az ostromzár áttörésén fáradozott, s a tengeren Mechelnből szövetet, Svédországból pedig vajat szállított oda.41 Még tisztázásra vár, mennyiben volt sikeres Zsigmond azon szándéka, hogy meggátolja a velenceiek északi-tengeri, a La Manche és Brügge térségében folytatott kereskedelmét. A császár 1418. augusztus 18-án megparancsolta, hogy valamennyi birodalmi alattvaló és Hanza-város támadja meg azokat a kereskedőket, javaikat pedig foglalja le, akik a térségben — kiváltképpen Brüggében — velencei árukkal üzletelnének.4 A Flandria ellen vívott gazdasági háborúknak köszönhetően a burgund uralom alatt is megtartotta hatalmát Brüggében a Hanza képviselete, s ebben jelentős befolyásuk volt a Zsigmondhoz hű Hanza-városok és a német lovagrend küldötteinek. Rettenthetetlen János is uralkodott még, s Velencével szembeni követelése Zsigmond malmára hajthatta a vizet.43 A parti vizeken zsákmányra vártak a frízek, akiket Zsigmond kiváltságok sorával 3, Reg. Imp.: XI. 6244. sz. irat, 1425. márc. 26. ""Zsigmond két levele: 1427. júl. 7. Codex diplomatics Lubecensis 1/7. 29-34., illetve 1429. jan. 29. Reg. Imp.: XI. 7158., 7159. Továbbá Nürnberg levele a Hanza-városokhoz 1427. aug. 26. Staatsarchiv Nürnberg, Briefbuch 7. fol. 206. г. 4 ' В. Krekii: Dubrovnik (Raguse) et le Levant au Moyen Age. École Pratique des Hautes Études, VIe Séction, Vol. V. Paris 1961. 47., illetve 701., 703. és 711. sz. regesta. W. von Stromer: Hochfinanz. I. 43. E. Daenell: Die Blütezeit der Deutschen Hanse, II. Berlin 1905-1906. 238. és a következő oldal, 305., 312. ,2RTA.: 7. köt. 365. Zsigmond császár 1418. aug. 18-i levele. W. von Stromer: Kammergrafen ... 96. Vő.: Ein hansischer Konzern, seine wirtschaftlichen und politischen Aktivitäten. Kongressdrucksache 6. Int. Kongress für Wirtschaftsgeschichte. Koppenhága 1974. Kivonata: В. U. Hucker: Der Köln- Soester Fernhändler Johann von Lünen und die Hansischen Gesellschaften Falbrecht et Co. Soester Beiträge 41/1981. 390-394. 43 A konfliktusra ld. Delaville de Roulx: La France en Orient, 327-334., illetve iratok: 36. és a következő oldal, 68-71.
