Századok – 1987

TÖRTÉNETI IRODALOM - Beitrage zur Geschichte von Kronstadt in Siebenbürgen. (Ism.:ifj. Barta János) 479

TÖRTÉNETI IRODALOM BEITRÄGE ZUR GESCHICHTE VON KRONSTADT IN SIEBENBÜRGEN (Siebenbürgisches Archiv, Dritte Folge Bd. 17) Szerk. Paul Philippi Böhlau Verlag, Köln—Wien 1984. 336 1. ADALÉKOK AZ ERDÉLYI BRASSÓ TÖRTÉNETÉHEZ „Brassó egyetlen városhoz sem hasonlít, amelyet valaha láttam. . . A táj rendkívül romantikus.. . Ha közel volna a tenger, az ember Korfuval találhatna némi hasonlatosságot" — csodálkozik rá a környék ritka szépségére 1821. júliusi erdélyi útján Széchenyi István. S nem ő az egyetlen, akit lenyűgöz a látvány. „» Láttad Nápolyt és halj meg « — szokták mondani Olaszhonba utazóknak. Én azt mondom, kinek a Cenk-tetön állva, e nagyszerű jelenség gyönyöreibe szíve egészen oda olvadott, az többre ezen sárhanton ne számítson" — írta vagy másfél évtizeddel Széchenyi után egy másik reformkori utazó, Szentiváni Mihály. De amilyen kellemes felfedezés az idelátogatóknak a táj szépsége, annyira nem tudnak megbékélni a lakosokkal. Az erdélyi szászokat az idegenek általában zárkózott, bizalmatlan, fukar embereknek tartják. S e korántsem kedvező tulajdonságok mintha még fokozottabban jelentkeznének a brassóiakban. Csak kevesen akadtak, akik a bírált jellemvonásokat kapcsolatba hozták a város fekvésével. Persze nem a ritka szép tájjal, hanem azzal a szintén egyedülálló távolsággal, ami az ország középpontjától elválasztotta, s a környezettel szemben oly kiszolgáltatottá tette. A brassóiaknál „általánosak azok a vonások, melyeket olyan embereknél találunk, akik a múltból sok keserves tapasztalást hoztak át a jelenre, s a jövendő mosolygó tündéreinek nemigen hisznek" — írja a már említett Szentiváni. „Csoda-e ez olyan városban, mely a művelt világ véghatárán áll" — teszi hozzá, a brassóiak tulajdonságait védelmezve. A „müveit világ véghatára" megfogalmazás a reformkor magabiztos publicistájának túlzása. Az mégis tény, hogy Brassó s környéke, a Barcaság, a történelmi Magyarországnak a fővárostól legtávolabb eső városa, ill. tájegysége volt. A távolság, a különleges fekvés az ország délkeleti csücskében a vidék történelmi fejlődésére is lassítólag hatott: míg betelepülése, közigazgatásának megszervezése, gazdasági magáratalálása később következett be, mint az ország (de akárcsak Erdély) más területein, addig az előrehaladást gátló csapások, külső támadások hamarabb, s nemegyszer súlyosabban érték, mint a központi területeket. Amikor II. András király a Barcaságot 1211-ben a Német Lovagrendnek adományozta, a terület legfeljebb gyéren lakott volt. A lovagrend rövid uralma alatt kezdődött a szászok beltlepülése. Brassó létét először egy 1234-i kolostori vizitáció adja hírül, de a fiatal település alig 6 évvel első írásos említése után jórészt elpusztult a tatárdúlás csapásai alatt. S hiába biztosította az országot IV. Béla erőskezű politikája az újabb tatárdúlásoktól, Brassót 1278-ban, majd 1285-ben újabb mongol támadás érte. A 14. század anyagi és jogi gyarapodást hozott a várossá váló településnek (amit csak 1345-ben zavart meg egy újabb tatár pusztítás). Anjou-királyaink, majd Zsigmond valóban nem fukarkodtak a kiváltságokkal. De míg az ország nagy részén a 15. század is többé-kevésbé békében telt el, addig Brassó már a Luxemburgi király halála előtt megismerkedett a török fegyverekkel: 1421-ben, 1432-ben s 1435-ben szenvedte el az oszmánok dúlását. Nem csoda, ha a brassóiaknak óvatosságra, megfontoltságra s különös szorgalomra volt szükségük, ha át akarták vészelni a nehéz időszakokat. Az sem csoda, ha a kemény harcok során szomszédaikkal is szembekerülhettek. Erdély történetét gyakran árnyékolta be a három nemzet hatalmi vetélkedése, forrásainkból gyakran csendül ki a meg nem értés, a kölcsönös vádaskodás szelleme. Nem könnyű a történetíró helyzete, ha elfogulatlanul akar írni Erdély történetéről. Pedig ilyen szándékát már a témaválasztásnál kimutathatja, mint tették ezt a Német Szövetségi Köztársaságban kiadott Brassó-történeti tanulmánykötet szerkesztője és szerzői. Ragaszkodásuk a vizsgált városhoz s annak 15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom