Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Galántai József: Az első világháború (Ism.: Józsa Antal) 237
238 TÖRTÉNETI IRODALOM világháborúnak. A világháború egyetemestörténeti aspektusból történő vizsgálata váratott magára. Mindössze egy kis népszerű feldolgozás jelent meg hadtörténeti igénnyel Balázs József tollából, amely távolról sem elégítette ki az igényeket. A szerző nem is törekedett erre, nem vállalkozott az utóbbi három évtized nemzetközi tudományos eredményeinek az összegezésére. Az ismertetett mű szerzője, Galántai József az első világháború magyar vonatkozásainak kutatásával kezdett foglalkozni, e témakörből jelentek meg nemzetközileg is figyelemre méltatott közleményei, tanulmányai. Kutatásai kapcsán jutott el a világháború általános politikai és katonai összefüggéseinek a megismeréséhez. Nem egyszerűen összegezi az angol, orosz, német nyelvterületen megjelent különböző értékű és irányzatú irodalom figyelmet érdemlő értékeit, hanem mint kutató történész a felszabadulás utáni Magyarországon első ízben foglal el több alapvető kérdésben önálló, tudományosan is megalapozott álláspontot. Galántai József dolgozta fel elsőként a Református Egyház Zsinati Levéltárában őrzött Tisza- és Burián-iratokat, ezt követően kutatott a bécsi Staatsarchivban. Az utóbbiban többek között tanulmányozta Ferenc Ferdinánd trónörökös hagyatékát, annak a politikai személyiségnek az iratait, akinek meggyilkolása szolgált ürügyül a világháború kirobbantásához. „A kabinetek háborúba torkolló politikájának vizsgálatához rendkívül kiterjedt aktapublikációkra támaszkodhattunk, s különösen nagyméretű a háborús válság titkos diplomáciájára utaló fonásanyag” — írja a szerző. - „Hasonlóan jelentős — noha korántsem teljes — a háborút lezáró békekötések forrásanyagának a publikálása. Ezeket a témaköröket memoárok és feldolgozások is kimerítően tárgyalják. Ugyancsak kiterjedt forráspublikációk, memoárok és feldolgozások állnak a kutatás rendelkezésére a több mint négy évig tartó katonai küzdelem eseménysorára. Ezzel szemben a háború alatti politikai és gazdasági folyamatokra nézve az egyébként hatalmas méretű anyag rendkívül szegényes. Mindez arra utal, hogy a világháború összefoglaló történetének bemutatása megkívánja nemcsak azt, hogy a nagy terjedelmű anyagból a legmegbízhatóbbat válasszuk ki, de azt is, hogy a hiányokat próbáljuk saját kutatásokkal is pótolni.” (505.) Az ismertetett mű egyenes folytatása annak a kutató- és feldolgozó munkának, amely eredményeként 1974 és 1979 között megjelent „Magyarország az első világháborúban”; „Szarajevótól a világháborúig” és a „Die Österreichisch-Ungarische Monarchie und der Weltkrieg” c. monográfia. A szerző elemzi a világháborút követő két évtized történetírását, a „háborús felelősség” körüli vitát, a felelősség kölcsönös áthárítását, az imperialista célok leplezését. Rámutat arra, hogy az ötvenes évektől a szocializmus térhódításaitól tartó polgári világ a „háborús felelősséggel” történő kölcsönös vádaskodások helyébe a megértés, a kölcsönös felmentés álláspontját helyezi. így rejtve maradhatnak az imperializmus „háborút szülő ellentmondásai”. A történelmi valóság feltárását ez a megközelítés nem szolgálja, tudományos értelemben nem jelent előrelépést. A polgári történetírás számára is világos, hogy csak az egyik hatalmi csoportosulás vagy személyiség elmarasztalása nem hozhat tartós megoldást. A rendszer háborút szülő tendenciáinak a feltárása viszont már a „polgári” jelleg elvesztését jelenti. Az ún. újbeállítottságú német történészszemlélet kereteit a hatvanas években Fritz Fischer professzor és szűk köre törte át. Ismert és addig ismeretlen dokumentumok százai alapján hozták összefüggésbe a német politikát a gazdaságitársadalmi alappal, és mutatták ki, hogy Németország a világháborút hódító célokért és érdekekért folytatta. A „saját” ország imperialista háborús céljai alakulását kutatta az Osztrák-Magyar Monarchia vonatkozásában Galántai József. Több vonatkozásban új, eredeti eredményekre jutott, melyek értékét az a körülmény is növeli, hogy a marxista metodológia, a tudományos történelemszemlélet alapján Születtek. Már ezért sem lehet szabványos összefoglaló munkának tekinteni a könyvet, amely az első világháborúnak megalapozottabb, megfogalmazásaiban árnyaltabb képét rajzolja meg, s feltárja a mélyebb összefüggéseket, jelzi az érdekeket, a mozgató rugókat s a háború törvényszerűségeit. A szerző jelentős terjedelmet szentel a világháború előtörténetének. Részletesen kitér a hatalmi csoportosulások kialakulásának a történetére, az erőviszonyok alakulására, az erőeltolódásokra, melyek a nagyhatalmak gazdasági fejlődésével függtek össze. Vázolja kialakulásának jellemző vonásait, a gyarmati területek felosztásának a befejezését és az újrafelosztásért folyó harc kibontakozását. Foglalkozik a fegyverkezési verseny kibontakozásával, a háborút megelőző nemzetközi válságszituációkkal. Külön fejezetet szentel az osztrák-magyar-szerb konfliktusnak, s ezen belül tárgyalja a két Balkán-háborút. Saját kutatás eredményeként tárgyalja a Monarchia katonai és külügyi vezetésének a politikáját Bosznia-Hercegovina annektálása, az olasz-török háború és a balkáni háborúk alkalmával
