Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Péter Katalin: Bethlen Gábor magyar királysága; az országegyesítés és a Porta 1028
BETHLEN GÁBOR MAGYAR KIRÁLYSÁGA ÉS A PORTA 1053 magyarországi hadjárata alatt senki — sem a fejedelem, sem a magyarországiak, sem az erdélyiek — nem szándékoztak a két országrész különállását felszámolni. A fejedelem álláspontját világosan tükrözi az a tény, hogy - miután 1620 januárjában mint Magyarország uralkodója csatlakozott az államszövetséghez — Erdélyt különálló, Magyarországtól tehát független országként szólítja fel a csatlakozásra. De egyébként sem lehet nem észrevenni: a fejedelem soha nem igyekszik az erdélyieket a magyarországi Habsburg-uralom megdöntésének célkitűzésével mozgósítani. Az „ausztriai famíliával" kötött erdélyi békék ismételt megsértését és a magyarok segélykérését — „megtaláltak bennünket" — írta — adta okul Erdélynek a magyarországi hadjárat megindítása után.108 Ekkor is, később is tökéletesen hiányoznak hazaküldött írásaiból, üzeneteiből az erdélyiek érzelmeire ható motívumok. A magyarországi rendek közönyét az ügyben jól érzékelteti: jóllehet Bethlen Gábor pártján két törvényalkotó országgyűlésük is összejött, a pozsonyi és a besztercebányai, egyiken sem tárgyaltak Erdélyre vonatkozó problémákat. Az országgyűléseken fogalmazott artikulusok óriási többsége Erdéllyel semmilyen összefüggésben nincsen. Az összesen 83 törvénycikk közül csupán egyetlen érinti a fejedelemséget. Besztercebányán mondta ki a 31. tc., hogy a ,jó szomszédság megőrzése érdekében" kölcsönösen adják ki a szökött jobbágyokat. Nem feltétel nélkül hozták azonban ezt a döntést sem: „az erdélyi urak ezen artikulusa értelmében addig nem járhatnak el, míg Erdélyben hasonló .. . artikulust nem hoznak."10 9 Ezen kívül a választási feltételek említik még a fejedelemséget. Ali. pont szerint a határokat Erdéllyel is meg kell őrizni, éppen úgy, mint Lengyelországgal vagy Magyarország más szomszédaival.11 0 Erdély a magyarországi rendek szemléletében éppen úgy a királyságtól különálló ország, ahogyan Bethlen Gábor felfogása szerint az. De maguk az erdélyiek sem várnak mást. Mutatja nemcsak a magyarországi hadjárat támogatását tárgyaló visszafogottságuk, hanem az is, hogy a besztercebányai országgyűléssel szemben egyetlen kívánságot állítanak. „Mivel már Erdély és Magyarország egy fejedelemség alatt vagyon" — intézkedjenek a szökött jobbágyok kiadásáról.11 1 És itt elmélkedni lehetne a rendek szűk látókörén, ami a három részre szakadt ország két egységének perszonáluniójában nem lát mást, mint a jobbágyok megkötésének újabb lehetőségét. Az utólagos felháborodás azonban a tényeken semmit nem változtatna. Ezek szerint pedig a két országrész egyesítésének kísérletére alkalmas történelmi pillanatot Bethlen Gábor és a hívei Bocskaiékhoz hasonlóan hagyták elmúlni. Most sem történt próbálkozás Erdély és Magyarország különállásának felszámolására. A sokszorosan hasonló helyzetben a Porta magatartása sem eltérő. Mert igaz ugyan, hogy Magyarország és Erdély közös uralmáról Bethlen nem kapott szultáni atnámét; csak szeretett volna. És Damad Mehmet pasa sem ferdített, amikor azt mondta: „külömb volt az Bocskai dolga", mert akkor nyílt háborúban állt Konstantinápoly a császárral, Bethlen viszont maga kezdte a hadakozást. Az előző forráskritika során mégis kiderült: a Porta nem avatkozott a fejedelem magyar királysága ügyébe. De ugyanez áll a perszonálunió dolgára is. Bethlen Gábor két évig volt egy személyben Erdély fejedelme és 10 'Uo. 536. 109 Katona 536. 11 °Uo. 473. 111 EOE. VII. 543
