Századok – 1979
Közlemények - Soós Katalin: Wallisch Kálmán és az 1918–19. évi magyarországi forradalmak 271/II
WALLISCH KÁLMÁN ÉS AZ 1918-19. ÉVI FORRADALMAK 295 Március 1-én Juhász Gyula - Tamás Rezső újságíró indítványát támogat.a - művésztanács megalakítása helyett javasolta, hogy lépjenek be az SzDP-be, és hozzák létre a szellemi munkások szakszervezetét. „Élénk tetszéssel és tapssal fogadta az értekezlet Juhász Gyula fejtegetéseit, amelyek annak leszögezésére irányultak, hogy a művészpolgárok, akik maguk is munkások, csak a proletároknál kereshetik és találhatják érdekeik védelmét” ... Március 4-én Czibula Antal elnökletével megalakult a Szellemi Munkások Szakszervezete, a szegedi SzDP kiváló értelmiségiekkel gyarapodott.115 Március 5-én a Radikális Párt elnökségéről lemondó Hollós József lépett az SzDP-be. Eisner Manóhoz intézett levelében kifejtette: „ . . . azokat a forradalmi reformokat, amelyek megvalósításához szerény erőmmel és minden lelkesedésemmel hozzájárulni kívánok, Szegeden csakis abban a pártban valósíthatom meg, amely mögött egy hatalmas, fegyelmezett és a magántulajdon ideológiájától teljesen mentes tömeg áll ... e pártnak is a balszárnyán fogok elhelyezkedni, mert véleményem szerint minden megállás visszafelé haladást jelent”.116 Szeged határa a többi alföldi városhoz hasonlóan igen nagy, 146 289 hold volt. A birtokmegoszlás helyi sajátosságaként e területek csaknem felét - 69 873 holdat - a város birtokolta. Ebből erdő, mocsár, terméketlen terület, s a város mintagazdasága leszámításával mintegy 40 000 holdat tett ki az a mezőgazdaságilag művelt terület, amelyet a város 15 210 kisbirtokra osztva, bérlőkkel műveltetett.117 A kormánynak a földek felosztására vonatkozó tervei nyilvánosságra hozatala óta Szeged vezető körei állandó aggodalommal találgatták, mi lesz a sorsa a gazdag Szegednek, amely vezető szerepét, urbanitását óriási földbirtokainak köszönhette. Február 16-án megjelent a Berinkey-kormány földreform-rendele te. Ez az egész országban újból előtérbe állította a földreform akut problémáját: Szegeden néhány nap alatt 6000 kisbérlő adta be földigényét.1 18 Az SzDP országos vezetősége a párt megalakulása óta több kongresszuson és határozatban foglalkozott az agrárkérdéssel, agrárprogramja azonban nem volt. A párt vezetősége egyértelműen a marxizmus ortodox felfogását tükröző Kautsky-féle agrárszemléletet tette magáévá, a nagybirtok rendszer teljes felszámolását, a földkérdés demokratikus megoldását az SzDP hivatalosan mindvégig elutasította.119 Az SzDP a Berinkeykormány földreform-törvényével kapcsolatban elfogadta a nagybirtokosok kártalanításának elvét. A földosztásért továbbra sem lelkesedett, inkább a társas művelést óhajtotta, de tudomásul vette, hogy a polgári pártok a kisajátításra kerülő földeket egyéni használatba akarják juttatni.120 Szegeden a két munkáspárt közül csak az SzDP foglalkozott behatóbban az agrárkérdéssel. Mint az Alföldi Munkástanácsok Kongresszusa is kifejezésre juttatta, a helyi SzDP a párt háború előtti nézeteinek megfelelően, de a kommunista felfogáshoz is 8* 11 * Péter László., Juhász Gyula a forradalmakban. Bp. 1965. 118. 11 ‘Délmagyarország, 1919. márc. 5. 11 ^Gaál: i. m. 79-80, Délmagyarország, 1919. márc. 6. 1,eUo. 11’Lásd erre bővebben: Farkas Dezső: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az agrárkérdés 1900 és 1914 között. Bp. 1973. ésMucsi: i. m. vonatkozó részeit. 130A Magyar Forradalmi Munkásmozgalom Története, i. m. 145.
