Századok – 1979
Tanulmányok - A. Sajti Enikő: Útkeresés. A Jugoszláv Kommunista Párt nemzetiségpolitikai koncepciójának formálódása az 1920-as években 375/III
400 A. SAJTI ENIKŐ A KB helyes nézetét (egységfront alulról és felülről) a Horvát Köztársasági Parasztpárthoz való viszony tekintetében, s általában a parasztság, mint szövetséges megítélésében, a politikai élet szférája felől erősítette Radid belépése a Paraszt Internacionáléba, majd hazatérése után pártja betiltása és Radid letartóztatása. Nehezítette viszont, hogy Radid és pártjának vezetősége az országban megtagadott minden együttműködést a kommunistákkal.88 Ebbe az irányba hatottak a vezető polgári politikai pártokkal történő tárgyalásaik, majd megegyezéseik is.89 A KB 1924 novemberében — ekkor már félig illegalitásban működött az NRPJ — szavazásra bocsátotta az ellenzék és a Központi Bizottság álláspontját. A pártszervezeteknek ezen kívül még két kérdésben kellett állást foglalniok: a vitás kérdéseket kongresszuson döntsék-e el, amit az ellenzék javasolt, s amely a nyílt pártszakadás veszélyével fenyegetett; illetve kizárják-e az ellenzéket a pártból. Ez utóbbi a KB javaslata volt. A szavazásban a párt 88 szervezete és 3 ifjúsági szervezete vett részt. Ebből 79 egyhangúlag a KB irányvonala mellett szavazott, az ellenzék mellett egyedül a belgrádi szervezet. Nyolc pártszervezet információ hiányra hivatkozva nem foglalt állást. A szavazatok területi megoszlása a következőképpen alakult: 17 pártszervezet Szerbiában, 10 Szlovéniában, 17 Dalmáciában, 13 Horvátországban, 7 Makedóniában, 5 Boszniában, 2 Crna Gorában, 5 Vajdaságban a KB mellett foglalt állást. Az egyetlen ellenzékre szavazó pártszervezet Szerbiában volt. A tagság 88:16 arányban elvetette a vitás kérdések kongresszuson vagy pártkonferencián történő megoldását. Az ellenzék kizárása mellett 57 szervezet döntött, ebből 30 az azonnali kizárást követelte, 27 szervezet határozata szerint viszont csak akkor kell őket kizárni, ha „még egyszer nem vetik magukat alá a párthatározatoknak”.90 Sima Markovid és Pavle Pavlovid a szavazás folyamán elhatárolta magát az ellenzéktől és kooptálták őket az NRPJ Központi Bizottságába.91 A szavazás a JuKP KB november 20-26 között megtartott plénumáig lezajlott. A plénum hatálytalanította az NRPJ KB és az ellenzék tagjaiból létrejött bizottság korábbi megegyezési platformját,92 mivel az a KB véleménye szerint elsősorban a nemzeti kérdésben, túl sok engedményt tett az ellenzéknek. A plénum ugyanakkor elfogadta az NRPJ Országos Tanácsának határozatát a pártban folyó vitáról.93 8 8 Az NRPJ együttműködési javaslataihoz az adott időszakban Id. Slavoljub Cvetkoviő: i. m. 387-388; 392. — Hrvatska republikanska seljaéka stranka i Sovjetska Rusija. Oktobar u Jugoslaviji. ízbor dokumenata. Beograd. 1967. 200-202. 89A Horvát Köztársasági Parasztpárt az 1925-ös parlamenti választások után belépett a kormányba, elismerte az alkotmányt, s a párt nevéből törölték a köztársasági szót. 9 °Резултат дискуете о спору и НРШ. Историйки архив. 343. A párt taglétszáma 1924 ja nuárjában 1000 fő volt, míg 1925 januárjában már 2300. Vö. A JKSz rövid története. 129. 91Du^an Lukat: i. m. 213. A JuKP novemberi plénuma után Laza Stefanoviőot, 2ivota Milojkoviőot viszont kizárták a pártból. Milojkovié 1925 elején megalakította az Egyesülés Szocialista Csoportját és megindította a Radniéko jedinstvo c. lapot. Később bekapcsolódottá pártból korábban kizárt Xivko Topaloviő és hívei alapította Szocialista Párt munkájába. 9 2 Платформа споразума Централног одбора и опозици]е. Истор^ски архив. 331-336. 93 Az Одлука Земальског Betia НРШ о спору и партии с. határozatról van szó. A JuKP КВ plénuma után az ellenzék a Politika c. újság hasábjain nyilatkozatot tett közzé az NRPJ-ből történő kilépésről, de a KI közbenjárására visszatértek a pártba. Vö. Историйки архив. 475.
