Századok – 1979
Közlemények - Ormos Mária: Még egyszer a Vix-jegyzékről 314/II
MÉG EGYSZER A VIX-JEGYZÉKRÖL 321 függésben, hogy október 29-én a hatalmak még az olasz fronton Diaz, a balkáni fronton Franchet D’Espérey által aláírandó két fegyverszünettel számoltak, az október 31-i határozat értelmében viszont a feltételek szövegét egyedül Diaz tábornoknak küldték meg.27 Közben ugyanis a budapesti események, a polgári forradalom kirobbanása miatt érvénybe lépett az önálló magyar kormányra vonatkozó tiltó határozat. Ismeretes, hogy a szövetségeseknek sikerült olyan formulát találniuk, amellyel áthidalhatónak látták a fegyverszünet hiányosságait. Ez az átvonulás szabadságáról és az úgynevezett stratégiai pontok megszállásáról intézkedő klauzulában fejeződött ki. E nevezetes 4. klauzulát a hatalmak nem csak a szerb politikusok aggodalmainak eloszlatására használták fel,2 8 de több francia irat tanulsága szerint arra is alkalmasnak látták, hogy egyrészt lehetővé tegye a Monarchián keresztül is a felvonulást Ukrajna felé, másrészt biztosítsa a közép-európai területi átrendezés katonai feltételeit.2 9 2 7 A. Paix, vol. 199, doss. 2. ff. 50-52, távirat-fogalmazvány Jusserand-nak, 1918. okt. 29.; uo. vol. 197, doss. 3. ff. 8-11, az október 31-i határozat szövege. 2 8 Az okt. 31-i vitáról Id. Mermeix: Les négociations secrétes et les quatre Armistices, Paris 1919, 207-215. - A vita szövege megvilágítja a szóban forgó klauzula értelmezését. Clemenceau többek között kijelentette: „Ceci dóit donner satisfaction ä M. Vesnitch; vous voyez que nous nous réservons le droit d ’occuper tous les territoires qu’il nous piaira. ” Uo. 208. 2 9 Az utóbbit De Caix, a fegyverszünet sürgősségét indokolva így rögzítette: „4° parce qu ’il est impossible de permettre á Г Autriche, ä la Hongrie l’opposition des nationalités, maintenant nos allies suffirait á Tempécher - de prétendre régler - le sort des nationalités (fogalmazási zavar az eredetiben) et qu’il faut que les Alliés pénétrent dans le pays pour diriger Emancipation de ccs nationalités et leur servir d ’arbitres dans la determination de leurs frontiéres.” - A. Paix, vol. 203. doss. 12, ff. 49-50, feljegyzés, 1918. okt. 30. 30 A Paix, vol. 201. doss. 8. ff. 10-15, État-Major Général de Г Armee, 3° Bureau, Groupe de Г Avant A.: „Conditions á poser dans la convention réglant la suspension des hostilités entre les puissances alliées et les puissances centrales”, 1918. okt. 15. A vázolt okok miatt nem kerülhetett sor arra, hogy a francia vezérkar által még október 15-én kidolgozott fegyverszüneti feltételeket a padovai okmányban érvényesítsék. Ez a tervezet a bennünket érdeklő, a Vix-jegyzék által érintett vonalon Padovától és a belgrádi konvenciótól is eltérően, a ténylegesen tervezett területi megoldásról nyújt tájékoztatást. Magyarország keleti részében a vezérkar a Temesvár-(Arad)—Nagyvárad-Nagybánya vonalat írta le30 (a Bánát nyugati részében Jugoszláviát tekintve érdekeltnek), elárulva ezzel, hogy Erdély Romániának való átadásáról a vezérkar nem mondott le, de azt is, hogy az 1916-os titkos szerződés előírásait nem akarja teljes egészében végrehajtani. Miután a francia kormány megtalálta a fegyverszünet Magyarországra való „alkalmazásának” formuláját, november 13-án létrejöhetett az úgynevezett katonai konvenció (egy el nem ismert kormánnyal, mint helyi szervvel), másként szólva egy olyan szerződés, amely a katonai érdekeket az időközben módosult katonai és politikai helyzet talaján jobban kifejezhette, mint az okmány, amelyet „alkalmazott”. A feltételek átnyújtása napján, november 7-én román front azonban még mindig nem létezett, elvileg tehát egy demarkációs vonal megszállójaként továbbra is a „szövetséges”, konkrétan a francia csapatok jöhettek számításba. Számukra a legfőbb katonai érdeknek joggal az tűnhetett, hogy a Kárpátok hegyvonulatát, mint esetleges magyar védelmi vonalat megszüntessék, s ezt végezte el a katonai konvenció. Ha viszont a román politikai vezetők vissza akarták
