Századok – 1978
FOLYÓIRATSZEMLE - Stewart; James: A helyzet és a harc Észak-Írországban 999
A LEVANTE-KERESKEDELEM ERDÉLYI ÚTVONALA 1033 néhány megelőző, a Királyhágón inneni (erdélyi) állomásáról más, korábbi források tájékoztatnak. Ilyen ^osonczi Zsigmondnak 1424. évi rendelkezése, amelyben megtiltotta Sebesvár (Bologa) várnagyainak és Bánffyhunyad (Huedin) tributariusainak, hogy a szekereikkel áthaladó szebeni és más szász kereskedőkön vámot vegyenek;13 7 Zsigmond királynak 1428-ban kelt oklevele, amelyben ugyanilyen értelmű utasítást adott, többek között, Körösfő (Cri^eni) és ugyancsak Bánffyhunyad vámosainak;1 3 8 valamint Hunyadi János kormányzó 1446. évi kibocsátványa, amelyben Losonczi Zsigmondnak tiltotta meg az erdélyiektől való vámszedést Bánffyhunyadon és Sebesváron.13 9 Körösfő, Bánffyhunyad, Sebesvár, Rév, Telegd - ezek voltak a magna via Kolozsvár és Nagyvárad közötti, kelet-nyugat irányú szakaszának állomásai;140 ez volt a Brassóból, Szebenből -Tordán (Thorenburg, Turda)141 és Kolozsváron (Klausenburg, Cluj)142 át - Várad felé igyekvő szász kereskedők fő útja. De jártak, kivált a szebeniek, egy másik útvonalon is: Aradon át. A bihari összeírás szerint a negyedik vámhely, ahol a tributum egy részét borsban kellett teljesíteni, nevezetesen Kölesér, Váradtól délre esett; s ennek az Aradról jövő, dél-észak irányú útnak a mentén az összeírok még két további vámhelyen jeleztek currus ligatus-t: Tamáshidán (Tárnáddá) és Remetén.143 Az útvonal előző, Szeben-Arad szakaszának egyes állomásairól megint a szebeniek javára kibocsátott különböző védlevelek adnak felvilágosítást. Ezek szerint vagy Déván (és Lippán) át, a Maros mentén közelítették meg Aradot: a „per Devam" irányra, a szokásos tributum lefizetése mellett, már Lajos királynak egy 1351. évi oklevele szabad menetelt biztosított számukra,14 4 vagypedig Hátszegen (Ha^eg), Szádon (Szádvörösmart, Viri§mort: Lúgostól északkeletre) és szintén Lippán (Lipova) keresztül. Az utóbbi útvonalra vet fényt Zsigmondnak (imént említett) 1428-i oklevele, amely - többek között - a hátszegi vámosoknak is szólt;14 5 Ozorai Pipo temesi főispánnak négy évvel korábban szádi várnagyához címzett rendelkezése: ne szedjen vámot a szebeniektől és más szász kereskedőktől;14 6 végül ismét Zsigmond királynak 1433-ban immár Rozgonyi István temesi főispánhoz intézett utasítása, amelyben megtiltotta, hogy a a szász kereskedőket, kiváltképpen a szebenieket, tributumfizettetés céljából (az ugyancsak Lúgostól északkeletre fekvő) Morzsina felé térítse: szokásos, igaz, jogos és régtől fogva használt útjukról, amelyen „de ipsis partibus nostris Transsilvanis per oppidum Zaad versus Lippam et de ipsa Lippa ad dictas partes nostras 137(Zimmermann-) Gündisch, Urkundenbuch, IV, 210. 138(Zimmermann-) Gündisch, Urkundenbuch, IV, 330-331. 139Gündisch, Urkundenbuch, V, 171-172. 1 " Borcsiczky Β., A politikai változások befolyása Magyarország kereskedelmi útjaira a 14-15. században, Bp., 1914, 24. 14 1 Mátyás 1471-ben Brassó polgárait és a barcaságiakat felmentette a Tordán fizetendő' vámtól: Teleki, i. m. XI, 434-436. 14 2 A Torda-Kolozsvár útszakaszra: Gündisch, Urkundenbuch, V, 74-75 ( 1441 ); 575 (1457). 14 3 Iványi, i. m. 116-117. I44 G. Fejér, Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis, IX, 2, Budae, 1833, 66; Zimmermann- Werner-Müller, Urkundenbuch, II, 84. 14 5 Lásd a 119. jegyzetet. 14 6 (Zimmermann-) Gündisch, Urkundenbuch, IV, 209.
