Századok – 1977
Tanulmányok - Gábori Miklós: Közép- és Kelet-Európa első benépesedése 11/I
38 GÁBORI MIKLÓS a Krímig, a Volgáig ismeijük. A legközelebbi, Dnyeper-menti táborokig azonban — ahol hasonló iparokat ismerünk — minden összekötő kapocs hiányzik. Számos körülményt, adatot mérlegelve valószínűbbnek látszik, hogy egyes embercsoportok a Kárpátoktól É-ra eső területről jutottak le a Prut völgyébe. A következő folyam, a Dnyeszter középső folyásának vidékén, a települések egész láncolatát találjuk. Legfontosabb közülük Molodova I és V. sz., nagy kiterjedésű telepe, ahol házalapokat tártak fel.3 5 Ennek a gazdag település-sornak a kultúrája azonban teljesen eltér az eddig ismertektől — azoktól is, amelyek a további délorosz-ukrán területeken fordulnak elő —: egy rendkívül jellegzetes, ,.keleti levalloisien", amelyet különállósága miatt leghelyesebb Molodova-típusú iparnak neveznünk. — Származására nézve sajnos semmiféle bizonyítékunk nincs. Nyugatra, legalábbis Közép-Európában, ilyen ipart, civilizációt nem ismerünk. A Krím-félszigeten megtaláljuk ugyan a keleti levallois-moustérien igen fejlett formáját, de a kettő szerintünk nem függ össze. Tipológiailag ugyanis erősen eltérnek egymástól - a távolságot sem migrációval, sem pedig „áthatásokkal" áthidalni nem tudjuk — ezenkívül a Dnyeszter-menti települések kora a Brörup, ott pedig a Würm 1 tetőzése, vége. Tehát lényegesen idősebb, mint a Krímben. Ezért merül fel a gondolat, hogy Kelet-Európa iparainak eredetében — ezen a keskeny sávon - esetleg egy másik beáramlás játszhatott közre, amely esetleg a Balkánon vezetett keresztül. Ez az út azonban ma csupán feltevés.36 A kultúrák további áramlása tulajdonképpen a Dnyeszternél szakad meg, s ettől kezdve — a két oldalról történő benépesedésnek megfelelően — már meg is fordíthatnánk az elterjedési képet. A legészakibb lelőhelyek a Gyeszna mentén, Bijanszk körzetében fekszenek. Koruk bizonytalan; északi elhelyezkedésük esetleg korai, de csak alkalmi feláramlásra enged következtetni. — Szembeötlő ezután, hogy a Dnyeper középső szakaszától egészen a Dnyeszter-menti telepekig kb. 500 km — az említett Brjanszk környékiektől pedig a legközelebb eső D-lengyel lelőhelyekig 6—700 km szélességű terület teljesen üres! Ilyen széles elteijedési hiátust kelet-nyugat irányban sehol nem ismerünk. Itt húzódik az a széles zóna, „senki földje", amelyet nem lehet áthidalni: Közép- és Kelet-Európa benépesedése itt válik ketté. A Dnyesztertől kezdve a kultúrák gyökere már eltér azoktól, amelyeket eddig láttunk. Más az elteijedési irányuk is. Egyelőre most nem követjük ezt a benépesedési irányt, hanem előbb röviden a települések elhelyezkedését és a kultúrák jellegét összegezzük. A Szovjetunió európai részének településeit áttekintve rendkívül plasztikus paleogeográfíai kép rajzolódik ki. A lelőhelyek, vadásztáborok túlnyomó része, szinte az egésze az 50. szélességi körtől délre fekszik, amit kézenfekvő a korai Würm időszak eljegesedésével, annak határával összevetnünk. Nyilvánvalóan ökológiai okokkal magyarázható, hogy a települések mind a sztyeppei, ill. erdős-sztyeppei övezeten, annak határán és szinte 35 A. P. Csernis: Paleoliticsna sztojanka Moldova V. Kiev. 1961. - A. P. Csernis: Rannij i szrednyej paleolit Pridnyesztereyja. Trudii KICSP. 25. 1965. 36 Görögország D-i részén fejlett levalloisien ismert; újabban a bulgár Duna-szakasz mentén szintén levalloisien iparú, „Molodova típusu" településeket tártak fel. Az összekötő pontok azonban a Dnyeszterig hiányzanak.
