Századok – 1977
Tanulmányok - Barta Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után (Szapolyai János király kormányzása 1526 november–1527 augusztus) 635/IV
646 BARTA GÁBOR Várday Pál relatiója például a köznemes Kistapolcsányi testvéreknek adott falvakról szóló okmányon olvasható, Bácsi Ferenc egyik kézjegye viszont a trencséni főispán kinevezésén.3 9 Regisztrálták a Bankóc falut (Körös megye) Kápolnai György deáknak adó privilégiumot, és a Veresvár castrumot Batthyány Ferencnek adományozó kiváltságlevelet, — de nem regisztrálták Smyl Kwna budai házának, vagy Bede várának (utóbbi Ráskay Gáspár nógrádi főispánnak szólt) oklevelét.4 0 Nem beszélhetünk tehát arról, hogy a fontosabb elintéznivalók kaptak volna különlegesebb elbánásmódot, -legfeljebb arról, hogy egyes ügyekben más eljárással intézkedtek, mint általában. Valószínű, hogy többnyire az érintett személy vagy személyek helyzete, állása volt az indok, esetleg a kancelláriának adott fizetség összege, — de az bizonyos, hogy kötött szabályok nem voltak. Lényegesen egyszerűbbnek tűnik a kancellária egyéb téren kifejtett tevékenysége. Olyan kivételt, mint a privilegiális okleveleknél láttunk, legfeljebb a fontos diplomáciai iratok jelentettek, amelyeket a király saját kézjegyével hitelesített, igazolva egyrészt, hogy a szöveg megfelel utasításának, megtisztelve másrészt a címzett udvarokat és kormányokat.4 1 De már a diplomáciával kapcsolatos kisebb jelentőségű irományokat (hiszen valójában közigazgatási rendelkezések voltak) bizony csak „commissio propria domini Regis" felirattal látjuk.4 2 A nagykancellária iratanyagának (a tikos pecséttel ellátott okleveleknek) harmadik csoportját a (mai szóval) közigazgatási vonatkozású ügyekben állították ki. E csoport legfeltűnőbb jellegzetessége, hogy valamennyi hozzá tartozó irat szigorúan csak „commissio propria" formulával készült. A legfontosabb érintett tárgykör az állami pénzügyek irányítása. Werbőczy emberei sorozatban állítottak ki olyan írásokat, amelyek az országgyűlés által megszavazott egyenes adó (hadiadó, „subsidium") rendes behajtására utasítottak, sőt az ő kezük alól került ki a részletes végrehajtást szabályozó rendelet is.4 3 Thornallyai Jakab kincstartó királyi mandátumokkal fölszerelve küldte ki megbízottait, tisztjeit a vámhelyek, a pénzverők, a bányák és az aranybeváltók átvételére (a régi kincstartó emberei kezéből). Ily módon tiltották el a rendellenes kamarai tevékenységet is.4 4 Ugyanilyen parancsokat vittek magukkal az adószedők, sőt a titkos pecséttel hitelesítették az azok által begyűjtött 39 OL NRA 560/3, ill. OL NMT régi 1. cs. 1527. II. 5. 4 0 OL NRA 560/3 - Regestrata folio XXX. Anno Domini 1527; OL Batthyány Acta Ant. Alm. 3. Lad. 9. Veresvár N. 14, Regestrata folio LXXI Anno Domini 1527 - ezzel szemben OL NRA 1703/16, ill. OL Sztáray 1527. IV. 11. 41 Példákat Id.: Szalay L. Adalékok 19, 31 és 39. Jászay P. 426. 42 Pl. kocsikérések Kassától, M. Nypszycz lengyel követ részére, AMK Schwartzenbach 1111; A. Rincon francia követ részére: uo. 1158; Statileo részére: uo. 1152. 43 Subsidium, általában: EK Kaprinay in qu. XI. N. 145 (1526. XI. 23.); OL NMT régi 1. cs. 1896/35, 1527. II. 16.; BÁL Privilegii N. 386-387, 1527. V. 11. - Végrehajtás részletes utasítása: AMK Schwartzenbach 1157 = G. Pray Ep. proc. I. N. 1130. 44 Vám: BÁL Schnell, III. N. 73 (1527. V. 4.); AMK Schwartzenbach 1112 és 1114 (1526. XI. 23-24.) - kamara: TT 1883, 97 (Besztercebánya, 1526. XI. 29.), AMK Schwartzenbach 1170 (= G. Pray Ep. proc. I. N. 189, kassai pénzverő, 1526. XI. 25.), OL Nyáry Albert gyűjt, régi 1. cs. 1527. VI. 5. (selmeci kamara) - aranybeváltó: Nagyszebeni Állami Levéltár (a továbbiakban: NÁL). Matéria V. N. 1091. (szebeni beváltó, 1526. XII. 9.).
