Századok – 1974

Közlemények - Karaman Igor: Fiuem város gazdasági fejlődése a dualizmus korában 193/I

FIUME GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE 201 ria és Magyarország vámközössége. A magyar oppozíció ugyanis azzal a követeléssel lépett fel, hogy Magyarország független vámterület legyen. Amikor ezt a válságot 1906-ban a vámközösség fenntartásával oldották meg, Fiume helyeselte ezt a megoldást, bár alkotmányellenes módon történt, és magas védővámon alapult.1

9 Ezután azonnal bekövetkezett a Monarchia és Szerbia közötti hosszantartó vámháború, amelyet szintén a magyar agráriusok idéztek elő. Ez ellen erélyesen fellépett a Kamara, azt hangoztatva, hogy a szerbiai összetűzés és a magyar agrár védvám legjobban a vállalkozókat és a munkásokat érinti mind az iparban, mind a kereskedelemben és a tengerészetben, pedig ezeknek még csak képviseletük sincs a parlamentben, amely felelős az ilyen gazdasági politikáért.2

0 Fiume szerepe a magyar-horvát hátterület gazdasági életében megvizsgálható e város forgalmának a struktúrájában is. Fiume kikötő tengeri exportjának és importjának teljes terjedelme 1871 —1880 közt összesen 2,0 millió tonna volt, ez a következő évtizedben megháromszorozódott, sőt elérte a 6,5 millió tonnát. Ezután a későbbi fejlődésben relatív lassúbbodás lépett fel, úgy, hogy alapul véve az 1881—1890 évek tengeri forgalmának teljes terjedelmét, a XIX. század utolsó évtizedében 53%-ot és a XX. század első évtizedében 113%-ot tett ki. E mellett a forgalomban növekedett az import részesedése, amely a 80-as években 28,9%-ot, majd a XIX. század 90-es éveiben 41,5%ot és a XX. század első évtizedében 43,3%-ot tett ki (2. táblázat). 2. táblázat Fiume tengeri forgalma 1871 — 1910 Évek Export Import összesen Évek 1000 tonna % 1 000 tonna % 1 000 tonna % 1871-1880 1881-1890 1891-1900 1901-1910 1 184,0 4 609,5 5 794,0 7 828,1 59,7 71Д 58,5 56,7 799,0 1 875,0 4 107,5 5 969,9 40,3 28,9 41,5 43,3 1 983,0 6 484,5 9 901,5 13 798,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Szükséges, hogy a háborúig, nagy vonalakban megismerkedjünk a tengeri forgalom legfontosabb tételeivel.2

1 A fiumei kikötőn keresztül a hordódongák kereskedelme szükségszerűen ennek a feldolgozó ipari ágnak a fejlődését kísérte a horvát-szlavóniai területen. Miután 1881-ig kiküszöbölték a nehézségeket, amelyeket a faanyag szállításában — a Száva-melléktől Fiúméig — a Déli Vasút negatív tarifapolitikája okozott, ebből a kikötőből a tölgyfadongák évi exportja állandóan 40—50 millió darabot tett ki, bizonyos mennyiségű bükkfa-donga és egyéb faáru mellett. A háború előtti években a szlavóniai fafeldolgozó ipar az európai piacon az amerikai és az orosz termékek konkurrenciájától szenvedett, ezen kívül, közvetlen szomszédságában, Nyugat-Boszniában fokozódik az erdők kitermelése. Idővel a boszniai termékeket 19

TIKR jelentések 1898; 1901; 1902; 1906; I. T. Berend — Gy. Ránki: The development of the manufacturing industry in Hungary 1900—1944. (Studia Historica, 19, 1960). 20

TIKR jelentések 1909; D. Djordjevic: Carinski rat Austro-Ugarske i Srbije 1906—1911 (Ausztria-Magyarország és Szerbia vámháborúja 1906—1911). (Beograd. 1962). 21

A XIX. század végéig levő helyzettel kapcsolatban: Fiume . . .