Századok – 1973
Közlemények - Földesi Béla: Deákélelmezés a XVII. századi magyarországi protestáns iskolákban 64/I
70 FÖLDESI BÉLA Iskolatörvényeink már a kezdeti időben igyekeztek a szegénvtanulók körülményeit jogilag is meghatározni. Mindazok a felsősök, akik szolgatanulóval rendelkeztek, kötelesek voltak a rájuk bízott tanulók tanulmányi munkájáról gondoskodni. Ez elsősorban azt jelentette, hogy az előadásokat rendszeresen látogassák és azokon megfelelő előmenetelt tanúsítsanak. A Stockei Lénárd által magas szintre emelt bártfai iskola 1540-ben kiadott törvénye több pontban is foglalkozik a szolgatanulók tevékenységével és annak formájával. Többek között ezt írja elő a törvény: ,,1. Attól a szegénytanulótól, aki az előadásról minden ok nélkül hiányzik, ne az ételt vonják meg, hanem más iskolai büntetésben részesítsék. Amilyen súlyos a vétek, olyan súlyos legyen a büntetés. 2. Tíz óra körül minden szegény tanuló jelenjen meg a kéregetésen, aki ebben az időpontban nem jelenik meg, érdeme szerinti büntetésben részesüljön. 3. Amint az ételt behozták ós mindannyian együtt vannak, tisztességgel lássanak evéshez. Aki ezt megszegi, attól a szenior elveszi az ételt és azon felül meg is veri. . .' П6 A tanulóknak tehát az előadásokon részt kellett venni, azokról indokolatlanul senki nem hiányozhatott. Gondosan ügyelt a törvény arra, hogy a koldulás el ne vonja őket a tanulástól. Érdemes felfigyelni arra is, hogy Stockei büntetései között nem szerepel az éheztetés — ami ebben az időben, sőt még jóval később is általános volt —, a testi fenyítést azonban megengedi. A koldulás ettől az időtől kezdve rendszeres, bevált szokás lesz. Általában délelőtt és délután mentek koldulni. A napi kétszeri koldulás első nyomát Nagyszombatban találjuk, ahol 1558-tól kezdve délelőtt és délután is egy-egy órát koldulhattak a mendikánsok.17 Sárospatakon a délutáni kéregetést viszont megtiltja a törvény, történjék az akár ,,a boltokban vagy a polgárok házaiban".1 8 Kassa város költségvetésében 1557-től kezdve heti 25 dénárral állandó rovata van a deákok élelmezésének. Körmöcön viszont a tanító a várostól addig kapott, de 1573-ban megszűnt „segedelem" hiányában nem tudja tovább élelmezni a tanulókat. Lőcse tanulói 1587-től a kolduláson kívül a Thurzó-alapítvány heti 33 dénárából éltek.1 9 Besztercebányáról az első adatunk az 1550-es évekre nyúlik vissza — mint ahogy Rosenauer К. írja — „a tanulók segélyezésének fő formájára, amely abból állt, hogy az olyan tanulók (mendikánsok) a polgárok szállásai előtt egyházi énekeket énekeltek és ezektől könyöradományokat szedtek. . ."20 A Halvepapius által kiadott iskolatörvény (Besztercebánya, 1580) is foglalkozik a koldulás idejével és rendjével. A koldulás délelőtt 9 órakor kezdődhet, a mendikánsok ,,a kapott élelemből a maguk számára nem vehetnek el, nem kóstolhatják meg azt"2 1 írja a törvény. 16 Stockei Lénárd 1540. évi iskolatörvényét latin eredetiben közli Klein J. Samuel: Nachrichten von den Lebensumständen und Schriften evangelischer Prädiger in allen Gemeinden des Königreichs Ungarn. Leipzig u. Ofen. 1789. I. köt. 332 — 341.1. 17 Békefi Rémig : Oláh Miklós nagyszombati iskolája. Budapest. 1898. 15. 1. 18 A sárospataki református kollégium 1621. évi iskolatörvényét latin eredetiben és szövegmagyarázattal közli Marton J. : i. m. A szövegben idézett rész: „Sub concionibus pomeridianis neque per domos neque per tabernas stipem quaerunto. . ." De officio mendicantium. I. m. 151. 1. 18 Nagy Sándor: i. m. 91. 1. 20 Rosenauer Károly : A besztercebányai ág. h. ev. gymnasium története. Besztercebánya. 1876. 23. 1. 21 Halvepapius Pál 1580. évi iskolatörvényét ismerteti Rosenauer К. előbb idézett művében. A törvény címe: Schulordnung darnach praeceptores und discipuli leben, und in ihrem Amt sich verhalten sollen. Az élelmezésről а 23. lapon ír.
