Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
350 L. NAGY ZSUZSA A. M. I. 1926-ban Belgrádban megtartott kongresszusa, amelyre más vonatkozásban még visszatérünk. A magyarországi mozgalom önállóan, a Balassa vezette delegációval vett részt, s ami ennél még fontosabbnak bizonyult: először ült egy tárgyalóasztalnál az osztrák, csehszlovák, román, jugoszláv mozgalom vezetőivel. A magyarországi páholyélet fellendülésének tényei, a csehszlovák—magyar, osztrák—magyar kapcsolatok ezt követő megélénkülése igazolni látszik azt a feltételezést, hogy e tanácskozáson fontos és messzeható megállapodások születtek a magyar mozgalom támogatására.76 Bécset nemcsak közelsége tette fontossá és aktívvá a magyar mozgalom támogatásában, hanem az a 20-as években is továbbélő szoros kapcsolat, amely már a dualizmus évtizedeiben kialakult, s amelyet az új magyar emigráció jelenléte továbbéltetett. A Grossloge von Wien, mint láttuk, elsőként és mint a legjobban informált emelte nemzetközi problémává a magyar mozgalom kérdését. Az Ausztriában élő magyarok hozták létre, a Labor anyapáholy mellett, az In laboré virtus bécsi páholyt. Ez a páholy szoros kapcsolatot tartott a magyarországi mozgalommal, s a magyarországi új felvételek egy részére is ebben a páholyban került sor.77 A magyarországi mozgalom szempontjából különösen fontos volt, s a bécsitől némiképp eltérő szerepet játszott a szlovákiai, erdélyi és jugoszláviai szabadkőműves mozgalom. Szlovákiában viruló magyar páholyok működtek, amelyeknek túlnyomó többsége a Lessing zu den drei Ringen páholyhoz tartozott. Közülük a pozsonyi Testvériség páholy volt a legjelentősebb, mivel ez mintegy összefogta a többi magyar páholyt is, ezen felül közvetlen kapcsolatot tartott Budapesttel. A két háború közötti új magyarországi jelentkezők felvétele részben ebben a páholyban történt. Aktív magyar páholyélet folyt még Besztercebányán, Késmárkon, Eperjesen, Beregszászon, Űngvárott, Rimaszombaton, Munkácson, Kassán, Losoncon stb. 1938-ban 34 magyar páholyt derítettek fel a magyar nyomozó szervek.78 A szlovákiai magyar páholyok sorsát, a magyarországi mozgalommal való kapcsolatuk fenntartását rendkívül fontosnak tartotta a Loza Velika Ceskoslovenska, Benes és a többi vezető. Balassa, Vámbéry és mások rendszeresen kaptak meghívást pozsonyi, prágai és egyéb páholyoktól. Mind a bécsi, mind a csehszlovákiai nagypáholyok részt vettek az A. M. I. és a Ligue Internationale tevékenységében, s így közvetve és közvetlenül is bekapcsolták abba a magyarokat. Talán nem alaptalan — úgy vélem — az a feltételezés, hogy a csehszlovákiai mozgalom anyagilag is támogatta a magyarországi szabadkőműves mozgalmat és az ellenzéket.79 Harmonikus és magyar szempontból rendkívül gyümölcsöző volt a magyarországi és a jugoszláviai kapcsolat. Jugoszláviában a magyar páholyok minden háborítás nélkül működtek, sőt, aktív szerepet játszottak a Linder-76 La Paix, 1926. dec. Külön szám. Compte rendu de la manifestation organisée par la Franc-Maçonnerie Universelle pour la paix et le rapprochement des peuples. E lap francia és német nyelven közölte cikkeit. 77 Palatínus : i. m. I. köt. 20, 29, 30. 1. Gerő : i. m. 4. 1. Benedek : i. m. 385 — 386. 1. 78 OL BM VII. res. 1941-8-5316/9547 illetve 8859. Palatínus: i. m. III. köt. közli a szlovákiai, kárpátaljai páholytagok névsorát. 79 írásos nyomát ilyen támogatásnak nem találtam. A jobboldal viszont 1922-ben nemcsak általában, hanem a választások kapcsán azzal támadta a liberális ellenzéket, hogy Benestől kapott pénzt. Napló, 1922 — 1927. VI. köt. 194 — 195, 228 — 234, 265 — 271, 302 — 307. 1. VII. köt, 4-5. 1. 1922. dec. 6 — 14. közötti ülések.
