Századok – 1972
Tanulmányok - Paulinyi Oszkár: Nemesfémtermelésünk és országos gazdaságunk általános alakulása a bontakozó és a kifejlett feudalizmus korszakában (1000–1526) 561/III
572 PATJLINYI OSZKÁR vagyis az uzsoratőke képviselői kezén találni.5 8 A firenzei Deila Scala kereskedőház csődtömege (1326) meghaladta a 400 000 ar.f-t (=1,400 kg arany). A Bardi-bankháznak meg bukásakor csak III. Edward angol királyon közel 740 000 ar.f (=2590 kg arany) követelni valója volt.59 Augusburgban 1396-ban az 1200 ar.f-t (magyar aranyforint !) meghaladó vagyonok (74) együttes összege 211 000 ar. f ( = 748 kg arany, 1461-ben (160) 472 000 ar. f (=1652 kg arany); 1467-ben és 1498-ban viszont a 2400 ar. f-on felüli 63, illetőleg 143 vagyon összege a 300 000-től 600 000 f-ig és 1 milliótól 2 millióig terjedő határértékeivel 1 — 2, illetőleg 3,5 — 7 tonna aranynak felelt volna meg.6 0 Nördlingen lakóinak az összvagyona a XV. század első felében 204 000 ar. f-ról 312 000 ar. f-ra ( = 714-1092 kg arany) emelkedik.61 Hogy legyen — már csak összehasonlítás kedvéért - hazai példánk is, megemlíteném, hogy Körmöcbánya polgárságának 1542-ben megadóztatott ingóvagyona ezüst értékben 16 652 f-t tett ki, Selmecbányáé 56 662 f-t, s Besztercebányáé 42 456 f-t.62 Aranyra átszámítva a vagyonértékek: 11 894 ar. f ( = 41,6 kg arany), 38 330 ar. f ( = 134 kg arany) és 30 326 ar. f (=106 kg arany).6 3 A közületek sorában a pápaság kívánkozik az élre. A pápai tized behajtásában szoros érintkezést tartva a plébániákkal, nem kis része volt benne, hogy a pénzgazdálkodás elterjedt a falu regiójában is.6 4 A kúriánál effektive befolyó jövedelmek összege a XIV. század első felében évi 400 000 dukátra (1400 kg arany) tehető. V. Kelemen pápa (1305- 1314) kincshagyatéka 1 millió ar. f-ra rúgott, s XXII. János pápáé (1,316 -1334) is elérte a 775 000-t ( = 2700 kg arany).65 A templariusok jövedelmét röviddel feloszlatásuk előtt Sombart 2 millió bizánci aranyra becsüli.6 6 II. Fülöp Ágost (1223) 893 000 márka tezaurált ezüstöt (=220 000 kg) hagyott maga után. Szép Fülöp rendes bevételei 177 500 toursi fontot tettek ki. Az angol III. Edwardé (1327 — 1377) 154 000 font: sterlinget.67 Ä városi háztartások közül Firenzenek Villani idejében 300 000 ar. f (=1050 kg arany) volt a bevétele. Bolognáé 1406-ban 230 611 denárfont, Milánóé, Nápolyé egyenként 600 000 ar. f ( = 2100 kg arany). Velencénél meg 58 Kulischer, 41: 177. 1. 59 Robert Davidsohn: Geschichte von Florenz, Bd. IV/2. Berlin, 1927, 187. és 203. 1. — Vö. Kulischer, 41: 265. 1. 60 Jakob Strieder: Zur Genesis des modernen Kapitalismus. Leipzig, 1904, 12, 14, 18, 21. 1. (Tabelle 3, 5, 9, 11). 61 Franz Dorner: Die Steuern Nördlingens im MA. Nürnberg, 1905, 39. 1. Vö. Bernh. Kirchgässner : Zur Neuordnung der Währungsräume Südwestdeutschlands und der angrenzenden Eidgenossenschaft 1350—1500. — Festschrift f. Hektor Ammann Wiesbaden, 1965, 317. 1. 62 Vö. Paulinyi Oszkár: A Garam-vidéki bányavárosok lélekszáma a XVI. század derekán - Történelmi Szemle, I. 1958. 354-358. 1. 63 A körmöcbányai kamarának az 1528—1549 évekből fennmaradt számadása szerint az 1540-es években a magyar aranyforintot 140 magy. dénárral számították Súlyszámításaimnál egyszerűség kedvéért a magyar aranyforint nyerssúlyát is 3,5 g-ma vettem számba, az így nyert aranymennyiségek itt azonban csak 23 1 /г karátos — г firenzeinél tehát valamivel gyengébb — finomságra vonatkoztathatók. Vö. a 47. jegy zetet. 64 Vö. pl. a „Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia" serie I., vol. 1: Pápai tizedszedők számadásai, 1281—1375. Bpest, 1887. MSombart, 42: 1:2, 603-604. 1. 66 I. m. 604. 1. 67 1. m. 605 — 606. 1.
