Századok – 1971
Tanulmányok - Szántó Imre: A Temesvidék és Maros-völgy várainak török uralom alá jutása 1552-ben 16/I
22 SZÁNTÓ IMRE i haladásban, május 16-án Szófiánál,3 4 május 21-én pedig Nisnél3 5 állott, s május végén érkezett Szendrőhöz.3(i Eközben a török három helyen is hidat vert a Dunán, mégpedig Haramvárnál, Krusevácnál és Péterváradnál.3 7 Ekkor már Boszniából, a szerbiai és magyar szandzsákokból a hűbéres csapatok is Belgrádhoz, a kijelölt gyülekezési helyre, Szokoli Mehemed táborába vonultak.38 A Temesvár ellen tervbe vett hadjárat katonai bázisává berendezett Belgrádba és Szendrőre a Dunán hajókon szállították fel az élelem- és lőszerkészletet, ahonnan aztán tevéken és lovakon vitték tovább a sereg után.3 9 Szokoli Mehemed június első felében a ruméliai sereget Belgrádtól Péterváradhoz vezette, s anélkül, hogy ellenállásba ütközött volna. Titelnél átkelt a Tiszán.40 Ahmed pasa pedig az anatóliai sereggel, mely Szendrőnél mintegy nyolc - tíz napi pihenőt tartott, június 11 után Haramvárnál átkelt a Dunán és betört Karánsebes vidékére.4 1 Ahmed pasa hidat veretett a Krassó folvón, és azon átkelvén az egész sereg Temesvártól délre öt mérföldnyi távolságban a Somlyónál elterülő mezőn pihenőre táborba szállt, hogy megvárja a ruméliai sereg éi'kezését.4 2 Mivel a közel hatvan éves Szulejmán szultán nem vehette át személyesen a Magyarország ellen indítandó sereg vezényletét, ennélfogva -az 1551-ben megállapított hadműveleti terv lépett ismét érvénybe.4 3 Az 1552 tavaszán megindított török támadás célja az volt, hogy súlyos csapást mérjen Ferdinándra, aki Erdélyre is kiterjesztette hatalmát. A szultán azt használta fel ürügyül, hogy.mindazon területek jogos örököse, amelyek valamikor elismerték Szapolyai János joghatóságát. A valóságban hódításaival Erdélyt teljesen külön akarta választani és ellenőrzése alá vonni. A Porta katonapolitikáját mindenekelőtt a számbajöhető ellenséges erők megosztására irányuló törekvés jellemezte. Szulejmán három nagy sereggel több irányban támadva akarta megzavarni a Habsburg-hadvezetést.44 A török hódítás Ahmed pasa fővezérletével elsősorban a Ferdinánd birtokába került Temesvidék megszerzésére irányult, amelv korábban János király jog-34 T. T. 1892. 148. I. Ahmed pasa Kendy Antalhoz, somlyai Báthori Andráshoz, a szászokhoz, a székelyekhez, az erdélyiekhez stb. Szófiai tábor, 1552. máj. Ili. 35 Szádeczk)) Lajos: Magyar levelek a XVI. század közepéről. T. T. 1880. 600. I. ,, . . .császár személye szerint ki nem jü, de Ahmat pasa immár Nvsbe vagyon hadával . . ." 36 T. T. 1892. 148.1.; H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 64. Losonczi István Miksához. Pankota, 1552. máj. 31. 37 T. T. 1892. 149—150. 1. Pecsevi szerint a beglerbég Belgrádnál is hidat veretett; H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 64. Báthori András Miksához. Torda, 1552. jún. 19.; Österr. Kriegsarchiv (a továbbiakban: Kr. A.), Wien, Alte Feldakten, 1552. Fase. 6. Nr. 52. Miksa főherceg Teuffel Erazmushoz. Bécs, 1552. jún. 18. 38 T. T. 1880. 600. 1. Névtelen levél 1552. május 31-ről; no. 1892. 149—150. 1. Haller Péter szebeni polgármester Ferdinándhoz. 1552. máj. 30.; H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 64. Dobó István Miksához. Eger, 1552. jún. 7. 39 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 64. Haller Péter szebeni polgármester Miksához. Torda, 1552. máj. 30. 40 Istvánffy Miklós : A magyarok történetéből. Magyar Helikon. Bpest. 1962. 240.1. 41 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 64. Losonczi István Miksához. Temesvár, 1552. jún. 11. 42 T. T. 1892. 154—155. 1. Losonczi István Miksához. Temesvár, 1552. jún. 11. 43 Bethlen Farkas: História de rebus Transsvlvanicis. Editio secunda. Tomus primus. Cibinii, 1782. p. 539. 44 Forgách Ferenc: i. m. 36. 1. ,, . . .Ita hostem nec uni suffecturum, pluribus bellis simul implioatum destineret."
