Századok – 1971
Közlemények - Vuk Vinaver: Jugoszlávia és Magyarország a Tanácsköztársaság idején 1217/VI
JUGOSZLÁVIA ÉS MAGYARORSZÁG A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN 1229 tot. Amikor ez a csoport aktivizálódott, megmozdultak a polgári gondolkodású jugoszlávok is Oroszországban. Ok az orosz belügyekbe való abszolút benemavatkozás elvét emelték ki, amit a szovjet sajtó közölt. De 1918 júniusától az OKl'(b) Központi Bizottsága beleegyezett abba, hogy a jugoszláv kommunista csoport az orosz párt szekciójává váljék, amikor pedig egy jugoszláv zászlóalj résztvett északon az antant hadjáratában Szovjetoroszország ellen, időlegesen letartóztatták a szerb katonai missziót. Jovanovic Moszkvában maradt 1922-ig. A magyar csoport már 1918 áprilisától agitátorképző tanfolyamokat tartott, amelyeken néhány jugoszláv is részt vett; auguszt usban a jugoszláv csoportnak öt végzett tanfoly amistáj a volt, akik közül ketten a magyar tanfolyamot végezték el, szeptember 25-ón pedig megkezdte működésót a jugoszláv tanfolyam is a moszkvai „Szerb udvar" épületében. Az Osztrák-Magyar Monarchia válságának idején, 1918. október 3-án a kommunisták értekezletet tartottak Moszkvában a balkáni akció ügyében. Másnap, 4-én megalakult a jugoszláv csoport központi bizottsága, leváltotta az addigi jugoszláv csoportot, és 13-án agitátorok hazaküldéséről tárgyalt. J. Matuzovic november 1-én azt kérte ettől a központi bizottságtól, hogy küldjék őt agitációra a Monarchiába. Az előkészületeket erre az akcióra 1918 november elején végezték. Végül 3-án összegyűltek a Monarchiából való kommunisták és elhatározták, hogy ideje elkezdeni az akciót. Kun Béla azt kérte, hogy mindannyian fogjanak hozzá. Ezen a gyűlésen vezetőséget választottak, amelybe Kim mellett két jugoszláv is bekerült, Matuzovic és Drobnik, míg a külföldi irodába magyarok is és L. Vukicevic is bekerültek. Másnap összehívták a jugoszláv csoport konferenciáját, amely ugyanúgy új központi bizottságot választott, ós elhatározta, hogy áthelyezi működését a hazájába. Matuzovic és Drobnik mindkét bizottság tagjai voltak. Megalakulta Jugoszláv KP, amelynek központi bizottságába Matuzovic és Drobnik mellett Vukicevic, N. Kovacevié és Öopié is bekerültek. Nem szabad megengedni — hangoztatták — ,hogy ismét nemzetiségi összeütközésekre kerüljön sor, hogy a reakció felhasználja a jugoszlávokat a forradalom ellen, mint 1848-ban. A jugoszláv kommunistáknak ez a csoportja nemsokára elindult haza Zágrábba, Károlyvárosba, Szarajevóba, Boszniába, a Vajdaságba —, mindenek előtt a volt osztrák-magyar területekre. Köztük volt Jenei Imre is; de nem indultak agitátorok Baranyába, a Muraközbe és a Murántúlra: ezeket a magyar elvtársakra hagyták.7 9 December folyamán a jugoszláv csoport Moszkvából Pestre érkezett. December 20-ig 114 agitátort küldtek Jugoszláviába. Matuzovic és Drobnik az elsők között érkeztek, és Drobnik már december 5-ón Zágrábban volt. A feladat nagy volt: egy új pártot létrehozni széleskörű akcióval, illegális kommunista csoportokat alakítani. Már 1918 december végén voltak ilyen csoj>ortok Zágrábban és Slavonski Brodban. A legaktívabb N. Kovacevié volt; csakhamar csatlakozott hozzá F. Filipovic, régi szerbiai szocialista harcos, aki Bécsből érkezett Budapestre. A jugoszláv katonai parancsnokság már 1918 decemberétől intézkedéseket tett az agitátorok ellen. A főparancsokság december 27-ón elrendelte a „bolsevisták" üldözését az egész Vajdaságban, január folyamán pedig megtudta a forradalmárok megérkezését Moszkvából.8 0 Filipovic 1918. december 22-én indult el Bécsből, majd Budapestről 24-én utazott vonattal Zágrábba, és december végén már Szarajevóban vett részt az új pártért folytatott harcban. Filipovic és Matuzovic december 14-i levelét Budapestről magyar futárok vitték Moszkvába; Pest állandó összekötővé vált Moszkva és Jugoszlávia között. Budapesten időzött akkor S. Stejic agitátor is, aki januárban ment át Jugoszláviába. Filipovic 79 AV1I, Pop. 3, k. 25, br. 34, 160. 80 AVII, Pop. 8, k. 7, f. 6, 140, 147.
