Századok – 1971
Történeti irodalom - Husák; Gustáv: Tanúságtétel a Szlovák Nemzeti Felkelésről (Ism. Tilkovszky Loránt) 1031/V
1034 TÖRTÉNETI IRODALOM meg is tett a partizánosztagok kiépítésére, — de azoknak inkább kisegítő szerepet szánt, s főleg az ellenség hátában végrehajtandó akciókra tartotta volna alkalmasaknak. A felkelés titokban való előkészítése és meglepetésszerű kirobbantása, amelyet az eredeti koncepcióhoz ragaszkodók „puccsizmus" gyanánt bíráltak, lényeges szerepet játszott ebben az új felfogásban: ennek érdekében a pártvezetés tartózkodott minden olyan propagandakiadvány kibocsátásától, amely a szándékról idő előtt árulkodott volna, s óvakodott a partizántevékenység olyan mérvű fokozásától, amely a német megszállást provokálta volna. Eltökélt szándóka volt azonban a pártvezetésnek, hogy a német megszállás imminens veszélye esetéri a felkelést azonnal kirobbantja, mert arra a megszállás után összehasonlíthatatlanul nehezebb körülmények közt nyílna csak lehetőség. Mindezt magáévá tette a Szlovák Nemzeti Tanács is, amely 1944 márciusában együttműködésre lépett J. Golian alezredessel, a Közép-Szlovákiában állomásozó csapatok Besztercebányán székelő törzsparancsnokával, akit a londoni emigráns kormány hadügyminisztere, Ingr tábornok a szlovákiai ellenállás katonai parancsnokává nevezett ki. A Londonból kapott parancsok nem mindig voltak összhangban a Szlovák Nemzeti Tanács álláspontjával és intencióival, s ez sok ingadozás, következetlenség forrása lett, de a tisztjeivel együtt polgári beállítottságú, azonban antifasiszta meggyőződésű Golian becsülettel kitartott a felkelés ügye mellett, amelyért annak leveretése után életével fizetett. A londoni csehszlovák emigráns kormány arra törekedett, hogy a szlovákiai ellenállást maga tartsa kézben, s aggodalommal figyelte a kommunisták szerepót egy olyan felkelés előkészítésében, amely a szovjet csapatok előtt nyitná meg az utat. Kísérletei, hogy a Szlovák Nemzeti Tanácson belül elszigetelje a kommunistákat, s az ellenállás polgári szárnyát az agrárpárti agg Srobár körül tömörítve, az ellenállás élére új vezetőszervet állítson, nem jártak ugyan sikerrel, de messzemenően kihasználta azt a körülményt, hogy a hazai szlovák kommunista pártvezetésnek 1943 nyara óta nem volt kapcsolata Moszkvával, s így nem tudta azt a maga részéről tájékoztatni, felkelési terveit a szovjet katonai tervekkel egyeztetni. Az a sajátos helyzet állt fenn, hogy a csehszlovák emigráns kormánnyal létrejött szövetségi viszonyt messzemenően respektáló Moszkva Londontól kapta szlovákiai információit, amelyek nem mindenben feleltek meg a valóságnak, sőt sokszor kifejezetten azt célozták, hogy a hazai pártvezetés iránt bizalmatlanságot keltsenek. 1944 nyarán nyilvánvalóvá lettek a szlovák néppárti rezsim önmaga — ós az önálló szlovák állam — átmentését célzó törekvései; a kormány nemzetvédelmi minisztere, Catloá tábornok, memorandumot juttatott ki Moszkvába, amelyben felajánlotta a kormány megtisztítását a cégéresen nómetlakáj elemektől, s bizonyos katonai terveket terjesztett elő, amelyekben — kulcspozíciójuknál fogva — természetesen szintén azok a kelet-szlovákiai hadosztályok játszottak fő szerepet, amelyek átállítására a kommunista tervek irányultak. A hazai kommunista pártvezetésnek ós a Szlovák Nemzeti Tanácsnak az előkészítésük alatt álló felkelés érdekében feltétlenül foglalkozniuk kellett a öatloá-féle katonai tervvel, ha annak politikai indítókait el is utasították maguktól. Ezért viszont a londoni csehszlovák emigráns kormány a stelovák nacionalizmus talaján létrejött, — a csehszlovák egység elhatározott helyreállítását veszélyeztető — kollaborálás vádját emelte ellenük Moszkva előtt. Tiszta képet a szlovákiai helyzetről Moszkva csak akkor nyerhetett, amikor a hazai pártvezetés részéről K. Smidkének 1944 augusztusában sikerült oda kijutnia. Ekkor azonban az események már gyorsan peregtek. Az augusztus 1-én kirobbant varsói felkelés híre, majel méginkább az a körülmény, hogy a szovjet csapatok mintegy 40 km-re közelítették meg a kárpáti szlovák határt, felizzították a szlovákiai antifasiszta harci kedvet; a kijevi ukrán partizánvezórkar részéről ejtőernyőn küldött szovjet partizánszervezők megjelenése a szovjet segítséget reprezentálta; a gyorsan feltöltődő partizánalakulatokat a pártvezetés Golian segítségével a szlovák hadserog készleteiből fegy-I
