Századok – 1971
Közlemények - Tilkovszky Loránt: Bajcsy-Zsilinszky önéletrajzi vallomása politikai nézetei fejlődéséről és a szellemtörténethez való viszonyáról 966/V
978 TILKOVSZKY LÓRÁNT Szeged után 1919 kora nyarán a bolsevista rendszer és üldözés elől Bécs felé menekedtem, a batáron elfogtak, de tisztességes és magyar érzésű katonák kezébe kerültem, akiknek beleegyezésével néhány hét múltán újból megszöktem, s ezúttal át is léptem az osztrák határt; aztán Bécsből Zágrábon és Szabadkán keresztül Szegedre utaztam. Beállottam a nemzeti hadseregbe, s onnan egyelőre — katonai feladatok híjján — a külügyminisztériumba osztottak be, ott ismerkedtem meg Eckhardt Tiborral.9 Francia cikkeket fordítgattam a külügyminisztérium számára, egyébként pedig cikkeket írogattam a Szegedi Új Nemzedékbe. Majd a többiekkel ón is fölutaztam Budapestre és szerkesztettem Ulain Ferenc barátommal együtt a Szózatot.1 0 1920 tavaszán azonban belső nyugtalanságtól gyötörve, hogy idehaza semmi sem mozdul egy nagyobbszabású belső reform irányában, kiutaztam Németországba, s majdnem egy fél esztendőt töltöttem ott, főleg Berlinben és Münchenben. Lelkes híve voltam Noskenak,11 mialatt a magyar követség mellé beállított katonai küldöttség egyik tagja, Mecsér András akkori barátom1 2 a másik pólusért, Rathenau miniszterért13 lelkesedett. Tetszett nekem a német társadalom hallatlan ellenálló ereje, szemben az állam gyöngeségével. Idehaza nyomát sem láttam az autonóm társadalom ilyen eleven erejének. Hazajőve egy nagy reformprogram irányában ösztökéltem fajvédő barátaimat, elsősorban Gömbös Gyulát és Eckhardt Tibort. 1923-ban az általam szerkesztett deklaráció fölolvasásával léptünk ki Gömbös Gyula vezetése alatt Bethlen István kormánypártjából, s a későbbi fajvédő kiáltványt is nagy részében én szerkesztettem. Ha jól emlékszem, 1924-ben hoztuk Kecskeméten nyilvánosságra a fajvédő kiáltványt. Külpolitikailag még színtelenek voltunk, s bennem is még elevenen éltek a háborús és háború utáni németbarát rokonszenvek. A 20-as évek elején írtam a Szózatba vezércikkemet a Három Nemzedékről.11 Lelkesedtem érte. Az itt leírt előzmények után és körülmények között mi sem természetesebb ennél. A szülői házból hozott szellem, a 48-as ellenzéki politika steril volta, közjogi szőrszálhasogatása, mely bennem már akkor annyi ellenszenvet váltott ki, kivetkőzése a kossuthi nagy stílusból, annak külpolitikai és szociálpolitikai magaslatairól való lecsuszamlása, Ugrón Gábor1 5 külpolitikus szellemének elhamvadása, a függetlenségi ellenzék rendkívül gyarló szereplése, a 18-as álforradalom: mindez és még sok minden, amit föl sem sorolhatok, a Három Nemzedék mellé állított engem, barna huszárköpönyegét alighogy levetett fiatal háborús tisztet. Visszagondoltam A száműzött Rákóczira,1 6 melyet annak idején kétkedő és békétlenkedő lélekkel olvastam, de nem 100%-osan elutasítóan, mert már akkor lázadozott bennem az ülúziók és jelszavak politikája ellen való természe-9 Eckhardt a világháború alatt Erdélyben volt főszolgabíró. 1919-ben az aradi kormánnyal került Szegedre, ahol a gróf Teleki Pál vezette külügyminisztérium sajtóosztályának állt az élén. 10 Ulain Ferenc ügyvéd, aki korábban Tisza István tetszését elnyerve cikkezett a Budapesti Hírlapban, a Területvódő Liga támogatásával alapította meg Szózat című lapját. 11 Gustav Noske, német jobboldali szociáldemokrata politikus, az 1918 novemberi kiéli matrózlázadás leverője, az 1919 januári berlini Spartakus-felkelés vérbefojtója, a Seheidemann-kormány hadügyminisztere. Felelősség terheli Rosa Luxemburg és Kari Liebknecht meggyilkolásáért. 12 Mecsér, Gömbös bizalmas híve, 1919 szeptemberétől tartózkodott Berlinben. 13 Walter Rathenau, német nagyiparos, liberális politikus. 14 Szózat, 1921. évf. 35. sz. 15 A dualizmus korának kiváló szónoki képességű ellenzéki képviselője, a hármasszövetség (Ausztria-Magyarország, Németország, Olaszország) ellenzője, a francia orientáció híve. 16 Szekfű Gyula ,,A száműzött Rákóczi" című könyve 1913-ban jelent meg.
