Századok – 1969

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 185/I

202 FOLYÓI It ATSZEMLE kása után a meg-megismétlődő kezdeményezéseket nem engedélyezik. 1862-ben létrejön a Műkedvelő Egylet, mely rendes alapszabállyal működött, a vezetőség döntött, milyen színdarabok kerüljenek bemutatásra, a tagdíjként szedett pénzt mire használják fel, stb. A fennmaradt jegyzőkönyvek nemcsak a műsoron szereplő darabokat, hanem az egyleti tevékenységet is idézik. — SABLÓS-SALZMANN OTTÓ, a Forrás című folyóirat egyik volt szerkesztője közli visszaemlékezéseit, milyen körülmények között keletkezett a folyóirat („Fiatalok irodalmi kísérletei Nyíregyházán a harmincas években"). — G. TISZATÁJ XXII. évf. (1968) 2. sz. — NAGY LÁSZLÓ Gondolatok a történelmi regényről címen a folyóirat hasábjain már hosszabb ideje folyó vitába kapcsolódik be. Hivatkozik a közönség növekvő érdeklődésére a jól, színesen megírt történelmi regények iránt. A történelmi regény által nyújtott korismeret nem állhat ellentétben a történettudományéval. Viszont többet adhat a történelmi regény a történettudománynál a történelmi személyek cselekedetei pszichikai okainak feltárásával, a személy, a kor gondolati és érzelmi modelljének megszerkesztésével. A történeti szakmunkának és a történeti szépprózának egyaránt közös követelménye a történeti hűség és a vonzó, érdekes stílus, amelyek nélkülözhetetlen feltételei a helyes és eredményes tudatformálásnak. 4. sz. — PERJÉS GÉZA Jelenhez szólás és történelmi látomás c. írása szerint a történeti regénynek van egy öncélú, a jelentől elvonatkoztatott, pusztán az egyszeri, soha vissza nem térő múlt borzongatóan vonzó megismerésére irányuló örök aktualitása is, amelyet az író legjobban egyszerűen a történelmi múlt erőteljes és meggyőző rekonstrukciójával elégíthet ki. Klasszikus példaként Tolsztoj Háború és békéjét és Móricz Erdély-trilógiáját említi. 5 sz. SZÉKELY LAJOS Két és fél évszázad címen Békéscsaba történetének vázlatát adja. Az 1718 tavaszán evangélikus, majd katolikus szlovákokkal újjátelepített nagy alföldi falu egészen az 1840/60-as évekig szívós küzdelmet folytatott a termőföldnek a vadvizektől való elhódításáért. Eme gazdasági-civilizátórikus munkának fő hajtóereje az egyre növekvő lakosság volt, amely 1840-ben 23 ezres létszámával Európa legnagyobb falujává tette Békéscsabát. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a falu lakosságára nem tett mélyebb hatást, miután a jobbágyterhektől örökváltság formájában már korábban megszabadult. A tőkés fejlődés ós polgárosodás nehezen ugyan, de mégis lendületbe jön. Mikor ez megtörténik, megszületik a vidék egyik legnagyobb agrárproletariátusa, s Békéscsaba a forradalmi agrár ós ipari prolatariátus, Achim András és Bokányi Dezső történelmi összefogásának színtere lesz. Az 1918/19-es forradalmaknak Békéscsabán is az Oroszországból hazatért hadifoglyok voltak a zászlóvivői, a munkásság a derékhada. Bár az ellenforradalmi terror Békéscsabára is súlyosan nehezedett, a város gazdasági-forgalmi fejlődése nem állt meg. Családtagokkal együtt több mint tízezres ipari proletariátus élt itt, amely osztályöntudatának is nemegyszer fényes tanújelét adta, így pl. az 1930 szeptemberi tömegtüntetéssel is. A felszabadulást egy pusztító légitámadás után, de nagyobb harcok nélkül érte meg. Ma a Tiszántúl gazdasági, politikai életének egyik központja, s gyors ütemben halad az igazi várossá fejlődés útján. — SZABÓ FERENC A békéscsabai 6. vörös hadosztály születése 1919-ben c. cikkében az 1919. március 27-én Békéscsabára költözött 6. hadosztály előbb polgári, majd katonai hatóságoktól irányított toborzásának eredményeit ismerteti. Április 19-éig összesen 11 694 személy jelentkezett a hadosztály kötelékébe. Az április 16-án megindult román támadásnak a fele akkora, gyöngén felszerelt és laza fegyelmű hadosztály nem tudott ellenállni. A toborzás azonban a visszavonulás alatt is zavartalanul ós sikeresen folyt. A Viharsarok összesen mintegy 20 000 vörös katonát adott a Tanácsköztársaságnak. A Duna—Tisza közére visszavont 6. hadosztályt teljesen újjászervezték, és feltöltötték. Május 12-én már 23 287 főből állott. Gerincét mindvégig a Viharsarok katonái alkották. A hadosztály a Vörös Hadsereg történetének legszebb lapjaira írta fel a nevét. — BOTYÁNSZKY PÁL A jóbarát — Kulich Gyuláról címmel a munkásmozgalom békéscsabai származású mártírjának gyermek- és férfikorából idéz fel tanulságos epizódokat. A forradalmi munkásmozgalomhoz a cserkész barangolásai során megismert agrárszegénység sorsának mély átérzése segítette. 1940 márciusi letartóztatása után is emberfeletti önuralommal védte az eszmét és a pártot. Optimizmusát mártíromságának minden állomásán, Szegeden, Budapesten, Vácott, Komáromban, Dachauban töretlenül megőrizte. 1944 végén pusztították el az SS-gyilkosok. — FÉJA GÉZA Emlékek muzsikája címmel a békéscsabai városi népkönyvtár megteremtésének, a munkások és parasztok művelt és érzékeny olvasókká nevelésének történetét írta meg. — CSEREI PÁL Kései bennszülött vallomása Csabáról címmel