Századok – 1968
Tanulmányok - Baksay Zoltán: A csepeli munkásság harca Magyarország függetlenségéért. 1939–1944. 991
I A CSEPELI MUNKÁSSÁG HARCA MAGYARORSZÁG FÜGGETLENSÉGÉÉRT 1021 lapulást és szolgalelkűséget soha nem ismertetek. Csepel népe ! Vasas, ne hagyd magad !"11 8 A Kommunista Párt megrázó felhívása utat talált a csepeliek szívébe, a 13-as bizottság irányításával a munkások megkezdték az ellenállás szervezését a gyártelepen, a lakóterületen és a többi csepeli üzemben is a kiürítés megakadályozása érdekében. Munkához látott a Párt felhívása után a németnyilas Gestapo is. Százával hurcolták el a csepeli munkásokat, de ez még csak olaj volt a tűzre. A háború borzalmaitól, a nyilasok erőszakosságaitól a végsőkig elkeseredett munkások elemi erővel mutatták meg gyűlöletüket a német és a magyar fasisztákkal szemben.11 9 Csepelen december 4-én, hétfőn, kora reggel ragasztották ki a község kiürítésére felhívó hirdetményeket. Tudtul adták, hogy a község déli részét még aznap teljesen ki kell üríteni. A csepeli gyárakban dolgozó munkásoknak a rendelet szerint a község északi felébe kellett volna menniök, a többieket arra szólította fel a hirdetmény, hogy gyalogosan induljanak el a bécsi országúton Komárom felé. A lakosság, amely egy pár napja saját szemével győződhetett meg a németek rablásáról, fosztogatásáról a kiürített Soroksáron, a kommunisták és baloldali munkások agitációjának hatására óriási felháborodással fogadta a rendeletet. Nagyon jól tudták, hogy a kiürítés otthonukat, munkáséletük minden eredményét „zsákmányul dobja oda a fasiszta német és nyilas hordáknak", rájuk pedig a sok megpróbáltatás, „a hajléktalanság, az éhezés, a hideg és a kietlen téli országút minden borzalma vár".12 0 Csepel népe nemcsak a kötelező kiürítési parancsot tagadta meg, hanem valóban erőszakkal szállt szembe minden nyilas kísérlettel. A lakosság az asszonyok vezetésével leszaggatta a hirdetményeket, és csoportokban megindult a községháza felé, ahol többezres tömeg gyűlt össze. A tömeg betörte az ablakokat, tüntetett a rendelet, a németek és nyilasok ellen. Közölték a község vezetőivel, hogy nem hajtják végre a kiürítési parancsot.12 1 A kivezényelt magyar honvédek és rendőrök a tömeggel együttérezve védték és támogatták a tüntetőket. Azt mondták a munkásoknak: „Ne hagyjátok magatokat, ne féljetek a nyilas csürhétől, itt vagyunk mi és megvédünk benneteket."12 2 A kivonult nyilas karhatalom a teherautókról tehetetlenül nézte az eseményeket. Egy autón érkező nyilas vezért kődobálással űzött el a tömeg, két másik nyilast, akik a honvédek közül akartak egyet elfogni, az asszonyok megvertek és a katonát kiszabadították.12 3 A tüntetés közepette a csepeli ifjúmunkások egy csoportja figyelemreméltó fegyveres akciót hajtott végre. A nyilasok a tüntetők közül 8 munkást elfogtak és a „József utcai nyilasház"-ba kísérték őket. A kommunista ifjúmunkások egyik csoportja megkísérelte a foglyok kiszabadítását. Az akcióban Kormos László vezetésével Hidas Ferenc, Rosta Gábor, Kutás Ferenc, Klement József, valamint néhány pesterzsébeti ifjúmunkás vett részt. Egyikük kézigránátot dobott a nyilasok közé és tűzharc keletkezett. A zűrzavarban a fogvatartott munkások és az akciót vezető csoport tagjai elmenekültek, csak Kormos Ts à 118 Szabad Ifjúság, 1944. dec. 6. 3. sz. Csepel népe ismét a szabadságharc élén. — Szabad Nép. 1944. dec. 10. Csepel ismét az élen, Közli: Az illegális Szabad Nép, 124 —126 1. 119 Uo. 120 Szabad Nép, 5 sz. 1944. dec. 10. Csepel ismét az élen. 121 Uo. — Szabad Ifjúság, 1944. dec. 6. 3. sz. Csepel népe ismét a szabadságharc élén. 122 Szabad Nép, 5. sz. 1944. dec. 10. Csepel ismét az élen. 123 Uo. 11 Századok 1968/5-6
