Századok – 1968

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 749

FOLYÓI EATSZEMLE 749 vációját; vizsgáljuk, akkor a számtalan indítook két nagy csoportba foglalható össze: a pihentető ós a problémamegoldó olvasás csoportjaiba. A két szempont korántsem zárja ki egymást, de a műveltség növekedésével párhuzamosan nő a regényolvasás ismeretszerző jelentősége. Éppen ezért a történelmi regények olvasótáborának növekedését nem szabad egyértelműen negatív jelenségként kezelni, s a kispolgári ízlés elhatalmasodásának sziriiptómájaként felfogni. — B. A magyar folyóiratszemlét összállították: Bellér Béla (В.), Glatz Ferenc (G.), Horváth Jenő (H. J.), Hölvényi György (H.), Szabó Miklós (Sz.), Vörös Károly (V.). KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK VOPROSZI ISZTORII 1967. 8. sz. — S. DIMITRIJEVIC : A Nagy Október és a forradalmi mozgalom a jugoszláv területeken, 1918-1920 (3-20. 1.) a Habsburg-Monarchia összeomlásától kíséri figyelemmel a a fejlődést. A Monarchia délszláv területei közül csak a bosznia-hereegovinai szociáldemokrata párt volt osztályharcos, a többiben erős volt az opportunizmus. A jugoszláv állam megalakulása után erősödött a munkásmozgalom, nagy hatással volt erre a Magyar Tanácsköztársaság ós a németországi forradalmi mozgalom. Ez kiélezte a munkásmozgalmon belül az opportunizmus és a forradalmiság ellentétét. A III. r Internacionálóhoz csatlakozó szerb szociáldemokrata párton belül alakult először kommunista csoport. Nagy erősítést jelentett a bolsevik párt jugoszláv csoportjában megszervezett párttagok megjelenése. 1919 áprilisában az egykori külön-1 álló szociáldemokrata pártokat egyesítő kongresszuson a párt a Jugoszlávia Szo-i cialista Munkáspártja (kommunisták) nevet vette fel. A kongresszus komoly előrehaladást jelentett a párt bolsevizálásában, bár még sok hibája volt, a földosztás programját csak nagy harc után sikerült a kongresszuson elfogadtatni. Nagy segítséget nyújtott októberben a kommunista ifjúsági szövetség megalakulása. 1920 márciusában a szlovéniai Jugoszláv Szociáldemokrata Párt is csatlakozott. A párt további belső átalakulásában egyrészt a kommunista vezetők, másrészt a munkásosztály forradalmi hangulata játszotta a fő szerepet. 1920 nyarán а II. pártkongresszuson a párt a Jugoszlávia Kommunista Pártja nevet vette fel, de a nemzeti és a parasztkérdést még mindig nem értette teljesen, s szubjektív hibák is akadályozták, hogy a párt a forradalmi hangulatot erélyesebb fellépésre használja ki. — A. M. ANDRE JE v: A helyi szovjetek és az Állami Tanácskozás (21—29. 1.) széleskörű levéltári anyagon mutatja be, hogy amikor a júliusi fordulat után az ideiglenes kormány a szovjetek háttérbe szorítására törekedett, к a szovjetek jelentős része helyeselte az Állami Tanácskozás összehívását, a bolsevik agitációnak nagy eredményei voltak. Számos vidéki szovjet is az Állami Tanácskozás ellen foglalt állást. A megnyitás napján (aug. 12.) Moszkvában 400 000 munkás (a moszkvai munkások 80%-a) tüntetett sztrájkjával az Állami Tanácskozás ellen. A következő napokon is folytatódó ellenállás lehetetlenné tette, hogy a burzsoázia „békésen" térjen át a katonai diktatúrára, ezért került sor a Kornyilov-féle puccskísérletre. — V. I. ZOLOTARJOV: A Szovjetunió külkereskedelmének fő fejlődési szakaszai, 1917 — 1967 (30 — 41. 1.) sok adattal bizonyítja, hogy az eleinte igen deficites külkereskedelemben a szovjet állam számára a legfontosabb az volt, hogy nyersanyagokhoz ós gépekhez jusson. Kivitelében mezőgazdasági nyerstermények játszották a fő szerepet. A helyreállítás, majd az iparosítás és a kollektivizálás idején a belső szükségletek szabták meg a behozatal cikkeit (a kollektivizálás idején pl. traktorok behozatala stb.). A kivitelben hamarosan az iparcikkek kezdtek jelentősebb helyet elfoglalni. Ezek kivitele először a szomszédos országokba irányult. A második világháború után a közép- és dékelet-európai országok felé nőtt meg hirtelen a kivitel. A külkereskedelem növekedését mutatja, hogy 1938—1965 közt terjedelme majdnem 13-szorosára nőtt. 1965-ben 68%-a a szocialista országokkal bonyolódott le, ezen belül 58% a KGST országaival. A legfőbb külkereskedelmi partner köztük a NDK. Kínával a kapcsolatok 1959 óta erősen lecsökkentek. 1965-ben a kivitel 20%-át gépek ós gépi felszerelések tették ki, 21,6%-át ércek, fémek és fémkószítmónyek, 17,2%-át fűtőanyag és elektromos energia, 5,2%-át textil-nyersanyagok és félkészítmények, 8,4%-át gabona és élelmiszer, 7,2%-át fa és cellulóze. — V. G. SZÁRBEI, JE. SZ. SABLIOVSZKIJ: N. I. Kosztomarov Marx Károly historiográfiai hagyatékában (49 — 59.1.) az ukrán burzsoá történetíró születésének 150. évfordulója alkalmából vizsgálja, hogyan használta fel munkáit Marx. Míg az ukrán burzsoá nacionalisták Kosztomarov műveiből a korlátozottságot emelték ki, Marx a