Századok – 1968

A Történelmi Társulat és a Századok múltjából - Bokes; František: Szlovák témák és szlovák munkatársak jelentkezése a Századok hasábjain (1867–1918) 649–648-649

SZLOVÁK TÉMÁK ÉS MUNKATÁRSAK A SZÁZADOK HASÁBJAIN 653 tett eleget. Sasinek kritikai megjegyzéseire a Századokban Márki Sándor válaszolt (1905. 178—180. 1.). Sasinek Márkinak adott viszonválaszában (1905. 376 — 378. 1.) főleg a honfoglaláskori Magyarország problémáját érintette, s erre adott válaszában Márki Sáfárik érdemeire hivatkozott, s végezetül dicsérettel illette Sasineket, amiért az a kibontakozott vitában mindenekelőtt az igazság feltárására törekedett. S végül meg kell említeni, hogy a Századok XLI. évfolyamában (1907. 573 —574. 1.) Ernyei József beszámolt Sasineknek a Sbornik Slovenskej Muzeálnej Spolocnosti с. kötetben 1904-ben megjelent „Moravia es Nitria" című cikkéről. Sasineknek a Századok XL. évfolyamában ismertetett „Zalavár és Mosaburg" című cikke (1906. 172 — 174. 1.) élénk visszhangot váltott ki. Sasinek cikke tulajdonképpen toponimiai probléma felvázolására törekedett. Beszámolóm e részének befejezéseképpen meg szeretném említeni, hogy a Századok XL. évfolyama (1906) figyelmeztet Sasinek új munkáinak megjelenésére. 1876-ban a Századok X. évfolyamában Sasinek mellett egy új munkatárs is jelentkezik a Századok hasábjain, mégpedig Körmöcbánya város levéltárosa, Krizko Pál (1843 — 1902). Krizko rendkívül tevékeny és tehetséges történész volt, az egyik legkiválóbb szlovák helytörténész, aki levéltárosi hivatása következtében több idegen nyelvet is jól ismert. A Századok X. évfolyamában egy rövid cikket közölt „Egy magyar versecske 1505-ből" címen (1876. 328 329. 1.), és a következő évben, 1877-ben egy hosszabb tanulmányt: „Az 1563. évi koronázási ünnepély és Necpálv László a körmöczi levéltár tükrében" (1877. 27 — 48. 1.). A Századok XIII. évfolyamában (1879) ismét egy rövidebb lelegzetű beszámolója látott napvilágot „Pestis és éhhalál Körmöczbányán" címen. Többnyire kisebb terjedelmű tanulmányokat irogat. Amikor kapcsolatba lépett a Századok szerkesztőségével, már igen sokat írt Sasinek évkönyvébe, de más folyóiratokba is, s általában kisebb tanulmányokkal, a körmöci levéltár okleveleinek a publikálásával jelentkezett. Krizkónak a Századokkal való együttműködését nagyra értékelte maga a történelmi folyóirat, de annak szerkesztője, Szilágyi is. Erről tanúskdik Krizko viszonylag érdekes és kiterjedt levelezése is, amely Szilágyi hagyatékában található a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában. Szilágyi érdeme volt, hogy Krizko néhány munkája nyomtatásban is megjelent Budapesten; egyidejűleg magyarul és németül. Ilyen pl. „A körmöczi régi kamara és grófjai", amely 1880-ban jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott Értekezések a történettudományok köréből sorozatban (VIII. köt. 10. sz. 64. 1.), továbbá „A körmöczbányai római katolikus egyházközség története" (1887), „A körmöczbányai vártemplom helyreállításának története" (1887), amelyekről a Századok is közölt ismerteteseket Thallóczy Lajos tollából. Mindkét munkát Rudnyánszky adta ki. Sajnos Krizkónak a Századokkal való együttműködése korántsem vált olyan intenzívvé, mint amilyennek kezdetben ígérkezett. Krizko azonban más publikációs lehetőséget is szerzett magának, pl. írt a felújított Slovenské Pohl'ady-ban (1881-től), majd később a Sbornik Slovenskej Muzeálnej Spolocnosti-ban és még egy sor más szlovák folyóiratban is. Krizkónak a Századok hasábjain megjelent utolsó cikke „Bethlen Gábor király Körmöczbányán" volt (XXXI. évf. 1897. 495-507., 593-666. 1.). 1902-ben bekövetkezett halálakor a Századok szerkesztősége nekrológban emlékezett meg róla (1902. 491. 1.), amelyben értékelték történetírói tevékenységét, s kiemelték nagy munkabírását, szorgalmát és magasszintű levéltárosi szakismereteit s méltatták szlovák, német és magyar nyelven publikált tudomá-