Századok – 1967
Tanulmányok - Hajdu Tibor: A polgári demokrácia külpolitikája 1918–1919-ben 869
894 HAJDU TIBOR. nemzeti vívmányát helyzete megszilárdítására kihasználni.) A gyűlölködés mindkét oldalon tettlegességre, bántalmazásokra, nem egyszer kölcsönös mészárlásra vezetett. A magyar vagyonos osztályok is itt szították legjobban a a tüzet, hiszen számukra a legnagyobb veszteséget Erdély elszakadása jelentette. Az erdélyi magyarság tragikus helyzetbe került: november 28-án Marosvásárhelyen tartottak nagygyűlést, hogy előre ellensúlyozzák Gyulafehérvár hatását.13 5 December 22-én Kolozsvárott mintegy 60 000 magyar rendezett ellen-Gyulafehérvárt.13 6 Demonstrálásnál, propagandánál többre azonban alig futotta az erdélyi magyarság erejéből. Nagyrészt soraikból állították ki az ún. székely hadosztályt, a Károlyi-kormány leginkább használható, de sovén, ellenforradalmi beállítottságú katonai egységét, ám ez nem ellensúlyozhatta a román hadsereg számbeli fölényét, fegyelmezettségét és a francia támogatás nyújtotta biztonságát.13 7 A budapesti kormány Fényes Lászlót ós Rónai Zoltánt küldte Erdélybe, megvizsgálni az ellenállás esélyeit. „Huszonnégy óráig nem tudjuk tartani a frontot" — mondta nekik a székely hadosztály parancsnoka: ez volt az általános vélemény.13 8 A kormány nem szánta el magát katonai ellenállásra vagy a polgári ellenállás kezdeményezésére, elvetette a székely köztársaság proklamá- i lásának gondolatát is.13 9 Böhm hadügyi államtitkár 1918. dec. 22-i rendeletében közölte a csapatokkal: a kormány bejelentette tiltakozását Vix alezredesnél minden további előrenyomulás ellen, de egyben azt is, hogy ha az antant „mégis meg fogja szállani a kérdéses területeket és továbbra is követeli ezen területek katonai kiürítését és erőszakkal fog követelésének érvényt szerezni, vérontás elkerülése végett nem fogunk fegyverrel ellentállni. Ez szükséges — fűzi hozzá Böhm —, mert a fegyveres ellenállás az országba benyomult ellenséges erőkkel szemben végeredményben sikerrel aligha járhat . . ,"140 így a román hadsereg, anélkül, hogy erről a magyar kormánnyal hivatalos megállapodás született volna, december első felében bevonult a Székelyföldre, valamint Beszterce-Naszód megyébe. Formálisan a belgrádi szerződésre " hivatkozott, de ennek szövegével ellentétben a román lakosság aktív segítségével mindenütt elűzték a magyar közigazgatást. December 24-én a 6. román hadosztály bevonult Kolozsvárra. Január közepén a román csapatok a Máramarossziget—Nagybánya—Zilah—Csúcsa—Vaskoh vonalat érték el- Aradot, ahol magyarok és románok között véres összetűzésre került sor, francia csapatok szállták meg. Nagyjából ez volt a szembenálló frontok helyzete a Vix-jegyzék átnyújtásakor, 1919. március 20-án is. E két hónap alatt napirenden voltak a csatározások, betörések, járőrharcok, amelyek csak fokozták a nemzeti gyűlöletet mindkét oldalon. A kölcsönös kegyetlenkedések is elmérgesítették Magyaror-135 OL. Nemzetiségi Min. IX. 906/1918. 136 Juhász Nagy: i. m. 355. 1. 137 Berthelot tábornok Budapest megszállásával fenyegetett ellenállás esetén. (PI Arch. Ágoston vallomása a népbiztos-per 1920. júl. 19-i tárgyalásán.) 138 Fényes László: A forradalom okai és a Tisza-bűnper vádja. Bpest. 1922. — Fényes László: A székely katonaságról. Népszava, 1930. jan. 31. — Apáthy erdélyi főkormánybiztos hasonló nyilatkozatát ld. Jászi: i. m. 174. 1. 139 OL. Az 1918. dec. 17-i minisztertanács jkv-e. — HL. A polgári dem. forradalom iratai. HM Kat. pol. 31.130/1918. 140 OL. Nemzetiségi Min. II. 1070/1918.
