Századok – 1966

Közlemények - Tömöry Márta: Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből (Részletek Thallóczy Lajos naplóiból) 878

BOSZNIA-HERCEGOVINA ANNEKTÄLÄSÄN AK TÖRTÉNETÉBŐL 905 hiba történt. Aehrenthal megpróbálta az ifjútörökökkel való alkut s most tehát ellenük nem igen léphet fel . . . De az oroszokkal is elvétették az alkut. Burián most közöl 1878-ból részleteket.112 Burián azt mondta, hogy ő úgy is többet szólt bele a kelleténél, ő csak a belügyekért felelős. — Szerintem bonyolult a helyzet, ebből nehéz kimászni. Aehrenthal nagyon szorgalmas, de nagyon impulzív s az események a fejére nőnek . . . November 25. Aehrenthal helyzete nem nagyon irigylendő. Tegnapelőtt lövöldöztek a bécsi aulán a tisztelt olasz diákok, s néhány nap múlva Tittoni113 beszédet készül tartani az olasz parlamentben; ilyen kilátások mellett épp apropos-ként jött a dolog. Tény, hogy az osztrák csacsi politika zavarja össze ezt a kérdést, de nem lehetetlen, hogy a Monarchia valami „barátjának" a keze is benne van. Az egyik szövetséges — az olasz — sajtója most támadott; szóval szép entente ez. Sok a hiba, sok a pech . . . A bosnyák katolikus küldöttség így megint a nyakunkon. Stadlerrel, a király pedig nem szereti11 1 . . . Lueger11 5 fogadta a horvát katolikusokat, élükön Stadlerrel . . . Lueger lapos, unalmas megnyitót mondott. . . szidta a magyar vasútat... 4 órát késtek .. . míg az „egyetlen" városba (Bécsbe) értek . . . Azután ebédhez ültünk a városháza fényes nagytermében vagy négyszázan. Az asztalfőre Lueger ült. Jobbra tőle Burián, balra a vén szakácsné pofájú Stadler. Lueger maga hijo de la muerte a facies Hypocratica118 lerí róla, nem tud járni, csak segítséggel, de arca megkisebbedett s pergamenszerű, de hangjá­nak a timberje meleg s noha meglátszik beszédén, mint a vén Szőgyény szerint megtar­totta fogásait, modorát, amellyel most szenvedő apátiájánál fogva mint valami életében már megdicsőült hat, azért lehanyaglott. Érintkezésében kellemetlen típus, de nincs sem színvonala, sem kultúrája. Nem sokáig él már. A terem közepén van egy emelvény. A be­széd a körülményekhez képest jó volt. A pecsenyénél, kb. 2 órakor fellépett Lueger s üd­vözölte a vendégeket s ünnepeltette a croatische Treuet; 1848-ban a szerezsánokról másként beszéltek itt. Beszédét megzsiviozták. Az egész tüntetést Stadlerék teljesen a keresztény-szocialista pártnak megfelelően s felfelé is tetszőleg szervezték. Elhozták a szarajevói apáca praeparandiát, vagy 25 leányt, bosnyák új ruhákban és cipőkkel s azok­kal horvát dalokat énekeltettek. Ézek között szétosztották Lueger képét . . . Elosztrá­kosították ezeket, az biztos. Lueger után Stadler állt fel s dicsőítette először a királyt, s aztán a keresztény-szocialista pártot s csak még egy kóróst intézett hozzájuk, hogy töre­kedjenek, ill. ők csinálják meg az összes horvátok egyesítését. Horvátul, azután németül folytatván a leghihetetlenebb ügyetlenséggel dicsőítette Luegert, de nem zenghetett volna annyi himnust, amit Lueger el ne tűrt volna. . . . Burian is felment az emelvényre. Meg­hallgatták, de gyönge hangon beszélt, azt hiszem, csak azért beszélt, hogy úgy tűnjék fel, hogy ő voltaképpen a döntő tényező, de csak succès d'estime volt.11 ' Ezután felléptettek egy vén hercegovinai parasztot. Csukott szemmel egy bemagolt oracióban a horvát királyt éltette. Minthogy Stadlernek erről nem volt szabad beszélnie, ezt a parasztot léptették fel . . . Lueger tíz után elment, mi sajnos, csak egy fél óra múlva szabadulhattunk . . . November 26. Ma reggel azután olvasom, hogy Zágrábba mentek vissza. Nosza, lesz ebből tüntetés. Szóval Budapestnek lesz mit nyelni, mert a lármájuk nem sokat hasz­nál. Az egyetlen ütközőpont, hogy az annexiós javaslatokkal most foglalkoznak és rájöt­tek, hogy a szövegezés Ausztriában és Magyarországon eltér. Ezen fordul majd meg a vita. Ferenc főherceg természetesen a horvát állásponton áll. Meddig î S most az ember legyen „közös" hivatalnok. Ilyenkor sajnálom, hogy nem mentem vagy parasztnak, barátnak, vagy nem jutottam külföldre. Csúnya egy monarchia. Ferenc Ferdinándhoz pedig elmentek. Ő a horvát rokonszenvét nem egyszer ki­mutatta már.11 8 November 30. ... Thaly Kálmán odalent megint valami szamárságot csinált. Hirdetik a lapok, hogy én megyek le az annexiós törvény bizottsági tárgyalására innen. Ez valami diszkurzus volt Pesten Wekerlével, de én nem tudok róla semmit.11 9 1,1 Ezzel Thallóczy azt akarja mondani, hogy Burián most nézte meg jobban a berlini kongresszus vonatkozó határozatát, mely szerint az okkupáció „időleges" (..provisoire") jellegű. Ld. ehhez Burián feljegyzéseit REKL. "* Tnmmaso Tittoni 1906 májusától olasz külügyminiszter. E feljegyzéshez mellékeli a király „legfelsőbb válaszát" a küldöttséghez, horvátul. Ebben igéri Ferenc József, hogy „mindazt, ami a ti vallásotokat illeti, a ti vallási szokásaitokat és gazdasági érdekeiteket illeti, mindig azok sze­rint az intenciók szerint fogja (kormányom) megoldani, amiket én már kezdettől fogva hirdettem, illetve közzétet­tem. .." 115 Kari Lueger Bécs polgármestere, az osztrák keresztény-szocialista párt alapítója és vezére, az annexió végre­hajtása idején különösen szívesen fogadja a horvát s bosnyák küldöttségeket: több magyarellenes tüntetés zajlik le polgármestersége idején. Ld. ehhez Heinrich Schnee: Karl I.ueger. Leben und Wirken eines grossen Sozial- und Kom­munalpolitikers. Umrisse einer politischen Biographie. Berlin. 1960. 123 1. „Hijo de la muerte" a halál fia, akiről a facies Hypocratica lerí. 117 Burián itt szerénykedik. Azzal vigasztalja magát Thallóczy, hogy Bécs s abécsiek rokonszenve változó, s „csacsik állanak a mozga­lom élén" — mármint a horvát mozgalom élén, — s hozzáteszi „mint Stadler »kegyelmes rir«". 119 Thallóczy mellékeli e feljegyzéshez a Magyír Nemzet 1908. 286. számának 2. oldalát, melyen a „Politikai

Next

/
Oldalképek
Tartalom