Századok – 1966
Közlemények - Tömöry Márta: Bosznia-Hercegovina annektálásának történetéből (Részletek Thallóczy Lajos naplóiból) 878
BOSZNIA-HERCEGOVINA ANNEKTÄLÄSÄNAK TÖRTÉNETÉBŐL 881 ben, vagy tíz év óta s mióta egy-két év óta contemporain históriát is forgatok, látom, hogy a memoireok mennél szélesebbek, annál több mondjuk a firnisz (magyarul máz) rajtok . . ,"12 Később mindinkább azzal a határozott céllal írta feljegyzéseit, hogy azokat a jövő történetírója forrásul használhassa. „Noha mindig s mindenben teljes objektivitásra törekedtem s kritikailag jártam el, e feljegyzésekben öntudatlanul is megnyilvánul gyakran a szubjektivitás. Néha csípős, néha goromba, gyakran túltermészetes a jellemzés. Kettő azonban bizonyos, hogy egyfelől van értékük,13 mert alkalmam nyílt sok olyat megrögzíteni, ami elszállott volna, másfelől, hogy igazságra törekedvén, mindenütt idézem a forrást, kerülöm az egoizmust. Mindazonáltal — teszi hozzá — a történetíró csak kellő kritikával használja ezeket a feljegyzéseket, mert a hirtelen feljegyzések közvetlen értékét paralizálja, hogy a csak máshonnan kideríthető folyamat összekötő szálai gyakran megszakadnak."1 4 Valóban a magyar politikai élet sok fontos eseményéhez állott közel, s amit látott, hallott, személyes élményét — sok esetben másod-harmadkézből kapott értesüléseit — hűen feljegyezte. Ezek az intim részletek teszik naplóit ma érdekessé, értékessé.15 Kétségtelen, hogy számunkra legértékesebbek naplóinak a politikai történettel foglalkozó feljegyzései, azokból is elsősorban azok, amelyeket idővel mindinkább nem közönséges, hanem gyorsírással írt. A sztenogrammos sorok mindjobban eluralják naplóit. A világháború kitörése idejétől csak gyorsírással ír, vagy — ha másnak diktál — gyorsírással írat. Maga értékeli feljegyzéseinek e gyorsírásos részeit 1914-ben, amikor a háború kitörése után naplói sorsát biztosítani akarja: „Legértékesebbek gyorsírással írott feljegyzéseim és naplóim." Mint említettük, Thallóczy nem mindig írta feljegyzéseit sajátkezűleg. A századforduló után, a mindjobban bonyolódó politikai harcok eseményeiről sokasodó mondanivalóit titkárainak (Jaszenovics-Jávor Gézának,1 8 illetve Traeger Ernőnek)1 7 diktálta. A naplókba betekintést más nem kaphatott. 1914-ben megfogalmazott „végrendelkezése" szerint naplóit halála után 25 év múlva bocsáthatják a kutatók — a nyilvánosság — rendelkezésére. A gyorsírásos feljegyzések „áttételére" Jaszenovics Gézát jelölte meg, készpénzt hagyva honorálására. 1920-ban az akkori Kultuszminisztérium a gyorsírásos részek megfejtését Peregriny Jánosra1 8 bízza, s nem Jávorra. Jávor csak később kapcso-12 OszKK Quart. Hung. 2459. I. köt. 602. p. 13 Kiemelés tőlem — T. M. 14 Traeger Ernő: Thallóczy Lajos bécsi magyar tanyáján. Az egységes magyar gyorsírás könyvtára 128. sz. Bpest. 1936. 18 1. (gyorsírással). 16 Különös tekintettel arra, hogy a korszak nagy naplóírójának, az idősebb Andrássy Gyulának naplói 1956-ban az Országos Levéltárban megsemmisültek. 16 Jaszenovics (később Jávor) Géza (1882 — ) jogász, mint jó gyorsíró kerül egyetemi hallgató korában Thallóczyhoz Bécsbe, s négy évig Thallóczy személyi titkára. Tanulmányai befejezése után a budapesti pénzügyminisztériumba kerül, de Thallóczy haláláig megtartja bizalmas ügyei intézőjének, naplói gondozójának. A 20-as években a naplók gyorsírással írt részleteinek egyik megfejtője. 17 Traeger Ernő (1887 — ) jogász, ifjú korában Thallóczy egyik magántitkára, szintén gyakorló gyorsíró. — Az 1920-as években a Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozik, az egységes magyar gyorsírás megteremtésén fáradozik, 1926-ban, mint a gyorsírási ügyek kormánybiztosa azt életbe is lépteti. A Thallóczy Lajos Társaság egyik legaktívabb tagja, a társaság kiadványai az ő gondozásában jelentek meg. 18 Peregriny János (1853 —1924) a parlamenti gyorsíró iroda főnöke.
