Századok – 1966

Tanulmányok - Kállay István: Szabad királyi városaink gazdálkodása 1740–1780 között - 27

46 KÁI.LAY ISTVÁN A bécsi Kamara általános törekvése volt a városi haszonvételek, ezen belül a bormérés bérbeadása. A bérbeadás ugyanis évente fix bevételeket jelentett, mivel a bérleti díjat a bécsi Kamara hagyta jóvá, így azt a város nem tudta megmásítani, vagy hamis adatokat jelenteni. Komárom város bormérése pl. már az 1750-es években bérbe volt adva. 1771-ben Eperjessel kapcsolatban intézkedik a bécsi Kamara a városi bor- és pálinkamérés bérbeadásáról. A Kamara nem volt ellene annak sem, hogy más jelentkező hiján a bormérést nemes személy vegye bérbe.10

5 A bormérés mellett jelentős jövedelmük volt a városoknak a városi seres szeszfőzésből. Kassa város 1760-ban 3 szeszfőzdéje jövedelméből 12,625,53 ftot (20,30%), Breznóbánva 1773-ban 1 serfőzdéjéből 608,00 ft-ot (17,36%) vett be. összes megvizsgált városaink átlagosan jövedelmük 6,96%-át vették be ser- és szeszfőzésből. A városi serfőzést az 1758. november 13-i bécsi kamarai rendelkezés szabályozta. E rendelkezés írta elő az egy-egy főzetre fordítható árpa mennyiségét, az elhasználható tűzifát, az edények tisztítását, a ser szállítását. A rendelet szerint árpát elsősorban a városi polgároktól kell venni, ha azonban a városnak allodiuma van, az ott termelt árpát kell felhasználni. A Kamara engedélyezte, hogy a város az allodiumán arató és behordó jobbágyoknak sört adjon.10

6 A városi serfőzés minden városban a városi serfőzőházban folyt. Kivételnek kell tekintenünk Trencsén várost, ahol magánszemélv tartott fenn serfőzőházat.10

7 Városi serfőzőház építéséhez, javításához a bécsi Udvari Kamara jóváhagyása kellett. 1772-ben pl. Pozsony város kérte serfőzőháza kibővítésének engedélyezését. A kérvényhez csatolta a bővítésre vonatkozó terveket, költségvetést is. 1776-ban Bártfa kérte városi serfőzőház építésének engedélyezését.10

8 A borméréshez hasonlóan a ser- és szeszfőzéssel kapcsolatban is igen sok panasz, súrlódás volt. Az 1741-es országgyűlésen a bányavárosok panaszai között szerepelt, hogy a bányakamara (officium cameraticum) Besztercebányán sört főz, illetve mér ki a bányászoknak, sőt ,,sub titulo Cameratici Educilli, Vinum educillari procurât".109

1756-ban Győr város tett panaszt a szigeti serfőzőmesterek által a városba behozott sör miatt. A város szabályrendelet alkotását tervezte, mely szerint a városi serfőzés idején tilos lett volna idegen sört a városba behozni. A bécsi Udvari Kamara a városnak ezen tervével nem értett egyet.11

0 A borméréshez hasonlóan szorgalmazta a bécsi Udvari Kamara a városi ser- és szeszfőzés bérbeadását is. Olyan városokban, ahol újonnan létesítettek serfőzőházat, utasították a várost a serfőzés bérbeadására. A Kamara éberen ügyelt, hogy a városok a serfőzési bérleti díjakat beszedjék, illetve elszámolják. 105

Hofreohencammer, Protokoll 1765. Rote Nr. 98. pag. 86, továbbá CU. F. 26. Rote Nr. 514. Subd. 5. 127/1771. aug. fol. 2. köv. 106

Civ. F. 8. 1758. XI. 13. melléklete. Továbbá Civ. F. 6. 1757. XI. 29. 107

CU. F. 26. Rote Nr. 530. Subd. 1. 187/1777. máj. fol. 354 — 409. Közös jegyzőkönyv III. 12-ről. 108

CU. F. 26. Rote Nr. 531. Subd. 1. 30/1777. okt. fol. 415 — 453. 109

HU. Rote Nr. 761. 1741. IX. 6. fol. 470 — 581. Idézet: fol. 570. 110

HU. Rote Nr. 862. 1756. III. 29. fol. 506 — 513.; továbbá Rote Nr. 863. 1750. IV. 6. fol 94—101.