Századok – 1964
Történeti irodalom - Hobsbawm; E. J.: The Age of Revolution. Europe 1789–1848 (Ism. H. Haraszti Éva) 566
566 TÖRTÉNETI [RODAI.ОМ Ián említett beszélgetésre, amelyet a német megszállás előestéjén a volt kancellár a kommunista és szociáldemokrata munkásság képviselőivel folytatott. A munkásság képviselői kijelentették, hogy ,,a veszedelem órájában minden követelésüket ós igényüket félretéve készek hozzájárulni a mi Ausztriánk fennmaradásához. Tudomásul vehettem, hogy feltótlenül bízhatom bennük és támaszkodhatom rájuk. Tudtam, hogy ez természetesen nem a mi belpolitikai viszonyainknak szólt — ezt nyíltan ki is mondták —, hanem annak a zászlónak, amelyet valamennyien tartottunk. Az ígéret őszinte és becsületes volt, a hazafiak szava." Tehát még a Dollfuss belpolitikai örökébe lépő Schuschnigg sem kételkedett a kommunista munkásság őszinte hazafias szándékaiban; ellenkezőleg, a külső fenyegetés kritikus óráiban maga is kénytelen volt elismerni, hogy Ausztria nemzeti létének megőrzésében szilárd szövetségest találhat a kommunista munkásságban. Más országok történetéből is lehetne hasonló példákat felsorolni, de szükségtelennek hisszük, hiszen Otto Moldennek is be kell látnia, hogy az általa képviselt álláspont tarthatatlansága azonnal felszínre jutna, ha ennek alapán kísérelné meg Franciaország, Jugoszlávia, Olaszország vagy más országok antifasiszta ellenállási mozgalmának történetét feldolgozni, amelyekben éppen a kommunista pártok játszották a legfontosabb szerepet. Molden érvelése a történetírásban való kifejeződése annak a politikai törekvésnek, amely igyekszik megrabolni a kommunista pártokat attól az erkölcsi befolyástól, amelyet a második világháború idején a nemzeti érdekek és demokratikus szabadságjogok önfeláldozó védelmezése folytán szereztek. KEREKES LAJOS E. J. HOBSBAWM: THE AGE OF REVOLUTION, EUROPE 1789-1848 (London, Weidenfeld and Nicolson. 1962. XVI, 356 1. 13 t.) A FORRADALMI KORSZAK, EURÓPA 1789-1848 E. J. Hobsbawm marxista angol történész e müvét, mint munkáit és tanulmányait általában, nemcsak a kitűnő, átfogó politikai, társadalmi és gazdaságtörténeti tárgyismeret jellemzi, hanem olyan dialektikus, magasszínvonalú szemlélet és módszer, amely a polgári angol történészeket is elismerő bírálatra készteti. E munkában nem elsősorban saját kutatásának eredményeit közli és összegezi, hanem ismert tények, események és mozgalmak előadása kapcsán a kor lényeges fejlődési tendenciáit és problémáit jeleníti meg, részben meggyökeresedett nézetek felülvizsgálásával, részben a legújabb kutatási eredmények alkotó, marxista feldolgozásával. Könyve az 1789 ós 1848 közötti időszak átalakulását kíséri nyomon, középpontban a francia forradalomnak és az angliai ipari forradalomnak, a „kettős forradalom"nak elemző leírásával és egyetemes történeti kihatásaival. Műve a legjobb értelemben vett probléma-felvető szintézis, az egyetemes történetírói módszernek követendő példája. Célja nem az, hogy részletes leíró történetet adjon az olvasó kezébe, hanem hogy interpretálja az ez időszakban elsődlegesen nyugat-európai — francia—angol — történeti fejlődóst magasszintű, népszerű előadásmódban. Mindenekelőtt olyan művelt, az elméleti kérdések iránt fogékony olvasóra számít, aki nemcsak kíváncsi a múltra, hanem aki tudni és megérteni is szeretné, hogyan és miért vált a világ olyanná, amilyen, és melyek a további fejlődés irányai és lehetőségei. Két nagy részre osztotta fel munkáját. Az első rész 7 fejezetében tárgyalja a korszak eseményeit, fejlődését; a második rész 16 fejezete vázolja az eredményeket, azt a társadalmat, amelyben e fejlődés végbement, illetve a „kettős forradalom" hatását az adott társadalmakra és társadalmi osztályokra, rétegekre. Bevezetésben utal ez időszak új angol szavaira, mint például, ,ipar", „középosztály", „kapitalizmus", „szocializmus" stb., amelyek szinte az okiratoknál is ékesebb bizonyítókai az átalakulás folyamán előállt új társadalmi struktúráknak. Az első részben mindenekelőtt átfogó képet kapunk az 1780-as évek világáról, a lakosság számáról, jellegéről és világképéről; az akkori alapvető agrárproblémákról, a. jelentkező kapitalista tendenciákról, az európai mezőgazdaságnak technikailag elmaradott állapotáról, valamint a kettős forradalmat megelőző angliai és franciaországi szellemi áramlatokról, azoknak a gazdaságtörténeti hátteréről. Ezt követi az angliai ipari forrada*
