Századok – 1964
Tanulmányok - Tilkovszky Lóránt: Magyar–szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon a bécsi döntés után (1938–1941) 383
404 TIJ.KOVSZK Y LÓRÁNT telennek tartotta, hogy a szlovák lakosságnak is képviselője legyen.12 8 Az emiatti elégedetlenség is csak látszatmegoldást tudott kikényszeríteni: az „anyaországra" korlátozódó 1939 májusi választások lezajlása után pótlólag behívott további két „felvidéki képviselő", Kadlec és Prokopec, olyan szlovákok voltak, akik korábban is közismerten a magyar politikát szolgálták, és annakidején — mint Kadlec esetében már említettük is, — Esterházy pártjának választási listáján szerepeltek.129 Miután a parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, hogy az átcsatolt területnek az „anyaországgal" való közjogi egyesítése teljessé tétele érdekében 1940. június 30-ig a „Felvidéken" is választásokat kell tartani, a „jednotárok" élénk politikai tevékenységbe kezdtek. Kelemen József vezetésével 5 — 6 tagú deputációjuk kívánt a miniszterelnök előtt megjelenni, hogy a párt országos engedélyezéséről, lapjának, mint országos pártlapnak, Érsekújvár helyett Budapesten való megjelentetéséről, és a pártnak a választásokon való indulásáról tárgyaljanak vele. Teleki „azonban nem nyilvánította abbeli óhaját, hogy a küldöttséget fogadni óhajtja", hanem 1940. április 15-én úgy határozott, hogy maga fog létrehozni, felülről, két szlovák pártot, egyet a nyugati, s eg j másikat a keleti szlovákság részére.130 A választási előkészületek időszakában váratlanul ismét felbukkant Obtulovic is, aki most már — miután a szlovák kormány őt láthatólag elejtette — a magyar kormánynak próbálta felajánlani szolgálatait.13 1 Kijelentette, hogy ő „a magyar integritás mellett hajlandó magát lekötni", s kész résztvenni egy olyan felvilágosító munkában, amely Szlovákiának Magyarországhoz való ,,visszatérését" segítené elő. Szerinte a szlovákiai németellenes hangulat erősödése egyre reálisabbá teszi azt a lehetőséget, hogy Szlovákia a maga egészében a Magyarországhoz való csatlakozás irányába orientálódjék.132 A magyar kormány azonban, jóllehet gondolkodóba ejtette, mennyire „meg lenne a jelentősége annak, hogy ha Obtulovic, aki mindig mint a Tiso-kormány legbizalmasabb embere szerepelt, és akiért a szlovák kormány és követség mindig a lehető legmesszemenőbb módon exponálta magát, most egyszerre nyíltan kiállana, mint a szentistváni magyar állameszme híve", — óvakodott keblére ölelni ezt az „annyira hányatott politikai múltú és erkölcsileg annyira ominózus személyiséget".13 3 Mindenekelőtt a nyugati szlovákok pártjának szervezéséhez látott hozzá a miniszterelnökség nemzetiségi és kisebbségi ügyosztálya, amely pártvezérül már 1940 februárjában kiszemelte Kaléok Mihály, volt Hlinka-párti szenátort, aki szorult helyzetben volt, mert Zsip község határában levő 360 holdas ingatlanát, amelyet a csehszlovák földreform során szerzett, és Felsőbalogon bírt 400 holdas bérletét a felvidéki földbirtokrendezés kormánybiztosa hatály-128 A képviselőházba behívott „felvidéki képviselők" jegyzékét lásd: Felsőházi Napló (a továbbiakban F. N.) 1935/IV. 11 — 13. 1. 129 Az új parlament ünnepélyes megnyitásakor Kadlec Antal szólalt fel, mint a szlovákok képviselője, 1939. jún. 30-án. - K. N. 1939Д. 287-292. 1. 130 M. E. Nemzetiségi o. 71. cs. E. 15 807/1940. 131 Erre a lépésre nem utolsó sorban állampolgársági ügye rendezésének és az ügyvédi kamara tagjai közé való bejegyeztetésének elérése érdekében szánta rá magát az Érsekújváron nagyforgalmú ügyvédi irodát fenntartó Obtuloviö. 132 Küm. Pol. 412. cs. 905-65-7/1940. — Dr. Birkás Géza feljegyzése, Bpest. 1940. febr. 14. 133 Uo. Ottlik: Megjegyzések Dr. Obtuloviónak Birkás Gézával folytatott beszélgetésére. Bpest. 1940. febr. 16.
