Századok – 1964

Tanulmányok - Tilkovszky Lóránt: Magyar–szlovák viszony és szlovák nemzetiségi mozgalom Magyarországon a bécsi döntés után (1938–1941) 383

404 TIJ.KOVSZK Y LÓRÁNT telennek tartotta, hogy a szlovák lakosságnak is képviselője legyen.12 8 Az emiatti elégedetlenség is csak látszatmegoldást tudott kikényszeríteni: az „anyaországra" korlátozódó 1939 májusi választások lezajlása után pótlólag behívott további két „felvidéki képviselő", Kadlec és Prokopec, olyan szlovákok voltak, akik korábban is közismerten a magyar politikát szolgálták, és annak­idején — mint Kadlec esetében már említettük is, — Esterházy pártjának választási listáján szerepeltek.129 Miután a parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, hogy az átcsatolt területnek az „anyaországgal" való közjogi egyesítése teljessé tétele érdekében 1940. június 30-ig a „Felvidéken" is választásokat kell tartani, a „jednotárok" élénk politikai tevékenységbe kezdtek. Kelemen József vezetésével 5 — 6 tagú deputációjuk kívánt a miniszterelnök előtt megjelenni, hogy a párt országos engedélyezéséről, lapjának, mint országos pártlapnak, Érsekújvár helyett Budapesten való megjelentetéséről, és a pártnak a választásokon való indulásá­ról tárgyaljanak vele. Teleki „azonban nem nyilvánította abbeli óhaját, hogy a küldöttséget fogadni óhajtja", hanem 1940. április 15-én úgy határozott, hogy maga fog létrehozni, felülről, két szlovák pártot, egyet a nyugati, s eg j másikat a keleti szlovákság részére.130 A választási előkészületek időszakában váratlanul ismét felbukkant Obtulovic is, aki most már — miután a szlovák kormány őt láthatólag elejtet­te — a magyar kormánynak próbálta felajánlani szolgálatait.13 1 Kijelentette, hogy ő „a magyar integritás mellett hajlandó magát lekötni", s kész résztvenni egy olyan felvilágosító munkában, amely Szlovákiának Magyarországhoz való ,,visszatérését" segítené elő. Szerinte a szlovákiai németellenes hangulat erősö­dése egyre reálisabbá teszi azt a lehetőséget, hogy Szlovákia a maga egészében a Magyarországhoz való csatlakozás irányába orientálódjék.132 A magyar kormány azonban, jóllehet gondolkodóba ejtette, mennyire „meg lenne a jelen­tősége annak, hogy ha Obtulovic, aki mindig mint a Tiso-kormány legbizal­masabb embere szerepelt, és akiért a szlovák kormány és követség mindig a lehető legmesszemenőbb módon exponálta magát, most egyszerre nyíltan kiállana, mint a szentistváni magyar állameszme híve", — óvakodott keblére ölelni ezt az „annyira hányatott politikai múltú és erkölcsileg annyira ominózus személyiséget".13 3 Mindenekelőtt a nyugati szlovákok pártjának szervezéséhez látott hozzá a miniszterelnökség nemzetiségi és kisebbségi ügyosztálya, amely pártvezérül már 1940 februárjában kiszemelte Kaléok Mihály, volt Hlinka-párti szenátort, aki szorult helyzetben volt, mert Zsip község határában levő 360 holdas ingatlanát, amelyet a csehszlovák földreform során szerzett, és Felsőbalogon bírt 400 holdas bérletét a felvidéki földbirtokrendezés kormánybiztosa hatály-128 A képviselőházba behívott „felvidéki képviselők" jegyzékét lásd: Felsőházi Napló (a továbbiakban F. N.) 1935/IV. 11 — 13. 1. 129 Az új parlament ünnepélyes megnyitásakor Kadlec Antal szólalt fel, mint a szlovákok képviselője, 1939. jún. 30-án. - K. N. 1939Д. 287-292. 1. 130 M. E. Nemzetiségi o. 71. cs. E. 15 807/1940. 131 Erre a lépésre nem utolsó sorban állampolgársági ügye rendezésének és az ügy­védi kamara tagjai közé való bejegyeztetésének elérése érdekében szánta rá magát az Érsekújváron nagyforgalmú ügyvédi irodát fenntartó Obtuloviö. 132 Küm. Pol. 412. cs. 905-65-7/1940. — Dr. Birkás Géza feljegyzése, Bpest. 1940. febr. 14. 133 Uo. Ottlik: Megjegyzések Dr. Obtuloviónak Birkás Gézával folytatott beszél­getésére. Bpest. 1940. febr. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom