Századok – 1964
Közlemények - Markó Árpád: Adalékok Lőcse kapitulációjának történetéhez 176
ADALÉKOK LŐCSE KAPITULÁCIÓJÁNAK TÖBTÉNETÉIIEZ 177 ő ösztönzést és adatokat Jókai Mórnak, sőt az ő tanácsára adta Jókai erről készülő regényének „A lőcsei fehér asszony" címet.2 Márki Sándor 3 kötetes Rákóczi-munkájában is csak röviden emlékszik meg Lőcséről, Thaly közleményeire támaszkodva. Régebbi hadtörténészeink közül Rónai Horváth Jenő „Magyar Hadikrónikájá"-ban két sorban említi csak meg Lőcsének császári kézbe való átadását. Bánlaky József leír ja ugyan részletesen ,, A Magyar Nemzet Hadtörténelmé"ről kiadott sorozat XVIII. kötetében a város átadásának történetét, de főleg Thaly nyomán, s bár azután közli Löffelholtz jelentésének az említett Feldzüge kötetben megjelent kivonatát, — nem tartja szükségesnek megállapításait ennek adatai szerint felülbírálni és helyesbíteni.3 A mai fiatal történetkutatók közül Baksav Zoltán írt egy rövid életrajzot Czelder Orbánról, de ebben csak ennek a vitéz brigadérosnak Lőcse átadásával kapcsolatos jeleneteit mondja el. A felvidéki sajtóban többen írtak erről a hadieseményről, és ezek közül főleg három forrás az, amit fontos megemlíteni. Szentmiklóssv Godofréd egykorú krónikájából tudjuk meg, hogy ki volt az, aki a kapituláció előtt Lőcse egyik legfontosabb bástyáját, a lőportornyot felrobbantotta. Hajnóczi Iván 1909-ben kiadott értekezésében közölte ,,A lőcsei fehér asszony a történetben" címen a városi tanácsnak azt az írását latin nyelven és magyar fordításban, amelyben a tanács 1710. február 9-én közli az Illvésfalván, Lőcsétől 5 km-re délnyugatra fekvő (ma Iljasovce) községben Löffelholtz tábornok főhadiszállására küldött átiratát, azokat a feltételeket, amelyek elfogadása esetén átadja a várost. Es érdekes helytörténeti adatokat tudunk meg a lőcsei dr. Hritz Lajos közleményéből.4 .Mindezeknek a forrásoknak egybevetésével, összehasonlítva azoknak megállapításait a Löffelholtz-féle jelentéssel, pontosan megtudjuk, hogy Andrássy tábornok, Lőcse város tanácsa és lakossága milyen körülmények közt határozta el magát a város átadására, s az miképpen történt. Hangsúlyozom, hogy ez az értekezésem nem tekinthető e hadiesemény végleges, a legutolsó részletekig menő leírásának, mert ehhez elkerülhetetlenül szükséges lenne még nemcsak a lőcsei városi, egyházi és esetleg családi levéltárakban, de Szepes megye egyéb szóbajöhető levéltáraiban való adatok felkutatása is. De a már eddig rendelkezésünkre álló források nyomán, azt hiszem, kellő megvilágításba helyezhetem ennek az érdekes eseménynek valódi lefolyását. S ekkor kitűnik, hogy a Jókai Lőcsei fehérasszonyában közölt romantikus történet teljesen hamis, de Thaly két publikációjában sem látja helyesen az eseményeket, mert Jókai után még ő is ragaszkodik ahhoz a feltevéshez, hogy a város feladásában döntő szerepe volt Andrássy kedvesének, Garamszegi Géczv Juliannának, ,,. . . aki a tábornokot rávette arra, hogy egy titkos ajtón beeressze az ostromló németeket. A kulcsot Andrássy magánál tartotta, állítólag fejvánkosa alól vette ki a nő. 2 Századok 1872, 579. és k. 1. és 1909, 449. és k. 1. 3 Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc. III. к. Bpest. 1810. 80. 1. Rónai Horváth Jenő : Magyar Hadikrónika. II. k. 381. 1. Bánlaky József : A magyar nemzet hadtörténelme. XVIII. k. 776. és к. 1. Baksay Zoltán : Czelder Orbán, a Rákóczi szabadságharc brigadérosa. Századok 1957, 751. ós к. 1. 4 Szentmiklóssy Godofréd naplója: Történelmi Tár. 1911, 215 ós 216. 1. Dr. Hajnóczy Iván : A lőcsei asszony a történetben. Közlemények Szepes vármegye múltjából (A továbbiakban Közlemények) 1909. 27. 1. Dr. Hritz Lajos: Czelder Orbán kuruc brigadéros. Közlemények 1912. 2. sz. 12 Századok
