Századok – 1958

Történeti irodalom - Delorme; Jean: Chronologie des civilisations (Ism. Szuhay-Havas Ervin) 886

TÖRTÉNETI IRODALOM 887 mpg akarnánk ingatni vallásos meggyőződésében, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ezek az adatok bizony eléggé jelentéktelenek ahhoz, hogy egy ilyen hatalmas anyagot felölelő munkában említést érdemeljenek. Űgy látszik, hogy a szerző is érezte ezt, mert a következő résztől,. az 1662 —1715-ös korszaktól kezdve, amelyet ,,L'époque classique"-nak nevez, a vallásnak fenntartott külön hasáb eltűnik és szeszélyesen olvad bele a területi felosztásba és a szellemi élettel foglalkozó adatokba, amelyek az irodalmi tevékenységen kívül az építőművészet, a matematika és a janzenizmus össze nem illő adatait együttesen tartalmazzák. Az egyes alfejezetek határainak megvonása különben meglehetősen önkényes és minthogy ezek a kisebb periódusok rövidebbek a kelleténél, eldarabolódnak és nehéz jellemző módon elnevezni őket. Rendkívül erőltetett például az 1493 — 1559-és korszak „Renaissance és reformáció" elnevezése, a megelőző „Űj idők hajnala" (1454 — 1492) semmitmondó nevéről nem is beszélve. 1 A túlságosan rövid korszakbeosztáson kívül az egyes, területi beosztást követő hasábok anyaga is keveredik. Amíg Magyarország története a középkor folyamán sokáig a „Közép-Európa" eím alatt kerül megvilágításba, a XVIII. század elejére a magyar történelmi adatok a „Nyugati birodalmak" cím alá kerülnek, ugyanakkor pedig a lengyel történelem fontosabb eseményei vagy a karlováci béke a „Keiet-Európa" címszó alatt kapnak helyet. Igen sok hiba forrása a legújabb kor történetét dokumentáló befejező rész is, amely a nagy francia forradalomtól 1954-ig közöl dátumok szerint felsorolt adatokat. A bevezető fejezet címe : „A Forradalom ós az Empire". Akár összefoglaló címben is helytelen a francia polgári forradalom és az empire korának összevonása, hiszen a szerző másutt sokkal egységesebb politikai témaköröket, például a felvilágosult abszolutizmusét is szétdarabolta. A fejezet szerencsére két kisebb alfejezetre oszlik, az első a forradalom korát (1789—1799) ilyen címen hozza: „Az ancien régime és a Forradalom harca". Szerintünk sokkal kifejezőbb lett volna a „Forradalom" elnevezés. A következő fejezetek a restauráció (1815—1847), a liberalizmus és a nemzetiségek (1848 —1870), az európai egyensúly és a gyarmati expanzió (1871 —1914) elnevezéseit viselik, amellyel ismét vitába lehetne bocsátkozni. Az első világháború korának történetét Delorme talán még szerencsétlenebbül osztotta be hasábokra ilyenformán : nyugati front, a többi frontok, diplomácia, a szövetséges nemzetek, a központi hatalmak, végül a semlegesek. Ez a beosztás rendkívül erőszakolt. Az 1914 — 1918-as időszakban nem kap külön helyet a technikai és a kulturális élet — az előbbi különben csak 1815 óta kap külön hasábot, így azután olyan komikus esetek fordulnak elő, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom töredékes adatai mellett J. Tharaud „A l'Ombre de la Croix" és Ramuz „Le Grand printemps" című műveinek adatai szerepelnek és mindezt a „Szövetséges nemzetek" cím alatt egy hasábon belül találjuk. A politikai események menete 1918-tól kezdődően is zavaróan kettős, legalábbis kelet-európai szemszögből az. A Magyar Tanácsköztársaság csapatainak Szlovákiából való kivonulása például a „Konfliktusoit és diplomácia" című hasábban kap helyet a román csapatoknak Budapestre történt bevonulásával együtt, ugyanakkor viszont Közép- és Kelet-Európa címszó alatt is számtalan eseménytörténeti jellegű mozzanattal találkozunk. Súlyosabb hiányosságai mellett a „Chronologie des civilisations" című kötet magyar szempontból mégsem olyan rossz, mint várni lehetne. Igaz, hogy a magyar kultúrát egyedül Petőfi neve képviseli, és hogy az eseménytörténet magyar szempontból töredékes, mégis megtalálhatjuk a mohácsi csatát, az 1514-es parasztfelkelést, Hunyadi hadjáratait és István király megkeresztelésót stb. Delorme professzor munkája törpévé zsugorodik, ha szigorú marxista követelményeket támasztunk vele szemben, a hatalmas anyaghalmaz azonban eléggé átteldnthető és — ha egy-egy dátumnak akarunk utána nézni — hasznosnak is mondható. SZUHAY-HAVAS ERVIH 18*