Századok – 1958
Tanulmányok - Katus László: A Tisza-kormány horvát politikája és az 1883. évi horvátországi népmozgalmak I 644
A TISZA-KORMÁN Y HORVÁT POLITIKÁJA 673 Az 1870-es és 80-as években Horvátország vasutak szempontjából a .Monarchiának egyik legelmaradottabb tartománya volt.10 3 Csak a nyolcvanas évek második felében indult meg nagyobb arányokban a vasútépítés, de akkor is főleg katonai szempontoktól és a szlavóniai magyar és német nagybirtokosok érdekeitől irányítva. Hasonló jelenséget láthatunk a tengeri hajózás területén is : a kormány által hatalmas összegekkel fejlesztett Fiume mellett az elhanyagolt horvát kikötők forgalma rohamosan csökkent, nemzetközi kereskedelmi jelentőségük elenyészett. Bosznia okkupációja megnövelte a magyar kormány számára Horvátország jelentőségét, hiszen a balkáni gazdasági és politikai expanzió útja horvát területen keresztül vezetett. Ezért 1878 után szükségessé vált a horvát viszonyok erőteljesebb kézben tartása, a gazdasági és politikai függés fokozása. 1879-től láthatóan erősödik a nyomás Horvátország irányában, s a gazdasági és pénzügyi vonalon kívül átterjed a horvát önkormányzat egyéb, eddig érintetlen területeire is. A kormány — opportunitási tekintetből, amint ezt többször hangsúlyozza — óvatos ; fokozatosan, szinte észrevétlenül igyekszik pozícióit előretolni.104 Nemhivatalos körökben, s különösen a sovinizmusban a kormányon is túltevő ellenzéken azonban egyre gyakrabban emlegetik, hogy ,,az esztelen nagylelkűség" politikájának véget kell vetni, a kiegyezést revízió alá kell venni, a horvátoknak adott, de ki nem érdemelt engedményeket vissza kell vonni. Pesty Frigyes tudományos, közjogi formában is megfogalmazta az új horvát politika ideológiáját : történeti érvekkel bizonygatta, hogy a kis horvát nép nem képes államalkotásra, önálló nemzeti mozgalomra, ugyancsak történeti alapon elvitatta tőlük Szlavóniát és Fiumét, s a horvát—magyar viszonyt az önkormányzat megsemmisítésével új alapokra kívánta helyezni — a hódítás történeti jogcímén.105 Pesty ilyen irányú cikkei egymás után jelentek meg a különböző napilapokban és folyóiratokban, s bár a félhivatalos kormánylap, a Nemzet Pesty fejtegetéseinek politikai Oldalát egyelőre nem tartotta opportunusnak, mindez annak a kormánypolitikának az ideológiai előkészítése, elvi megalapozása volt, amelyet akkoriban Tiszáék kezdeményeztek, s amely 1883-ban nyíltan csődöt mondott. 5 Tisza Kálmán, valamint a kormány lapjai állandóan hangsúlyozták, hogy a kormány horvát politikája szigorúan ragaszkodik az 1868 : XXX. tc. rendelkezéseihez : nem célunk „Horvát—Szlavonországokkal szemben az egyszer ünnepélyesen törvény által megállapított' viszonyt egyoldalúlag szétbontani", a magyar állam csak akkor lesz kénytelen erélyes hatalmi eszközöket alkalmazni, ha bebizonyosodik, hogy a horvát mozgalom mögött 103 1 8 8 3-ban 717 km vasútvonala volt Horvátországnak, 1000 km2 -re 16,9 km vonal jutott (Magyarországon 25,5, Ausztriában 39,7 km). A Monarchia tartományai közül csak Bukovinában és Dalmáciában volt kevésbé kiépítve a vasúthálózat (Zoriíic : Stat. Skizze 110—11. 1). 104 Ld. Tisza és Szapáry nyilatkozatait az 1883. aug. 21-i minisztertanácsban (O.L. : MT 1883 : 23). 105 Pesty Frigyes: Száz politikai és történeti levél Horvátországról. Bpest. 1885 (cikkgyűjtemény 1882—1885-ből) és Die Entstehung Kroatiens, Bpest. 1882. Pestynek Vjekoslav Klaic professzor válaszolt „Dali je njekadanja Slavonija bila isprvice hrvatska iili ugarska zemlja?" címen a Vienac 1882. évi 35 — 42. számaiban.
