Századok – 1958
Közlemények - R. Várkonyi Ágnes: Bercsényi Miklós pátense a fegyverre kelt jobbágyok felszabadításáról 1704 tavaszán 222
BERCSÉNYI MIKLÓS PÁTENSE 227 amelyben utasítja Bars vármegyét, hogy a falvak szélére akasztófát állítson a szökő, ezerüket odahagyó katonák elrettentésére.30 Talán a fokozott szigor siettette annak a zendülésnek a kirobbanását, amelyhoz április 24. körül Sentén és ugyanakkor Léva táján a hadak elégedetlensége utat tört. Április végén Bercsényi már helyenként alig 10 — 20 katonát vesz számba a zászlók alatt.3 1 A hadak ilyenarányú bódulásának az északnyugati országrészen a szabadságharc sorsára nézve katasztrofális következménye lehetett. Nyilvánvaló, hogy ilyen katonaság Heister fenyegető támadásával szemben nem tudja megvédeni azt az országrészt, amelynek elvesztése egyben Rákóczi nagyszabású külpolitikai tervének meghiúsulását is jelentené. A kuruc és francia—bajor csapatok egyesülése elé új akadályok gördülnének, s az esetleges kellő pillanat elszalasztásának következményei beláthatatlanok. A katasztrófa megakadályozása érdekében Bercsényi a néphez, az ottani lakossághoz fordul s az elhagyott zászlók alá új sereget toboroz. Törekvése eredménnyel jár, már április 18-án bizakodva ír Rákóczinak frissen sereglett vitézeiről : „Nekem már bent Csalóközben és ideki lesz 8.000 emberem, azonkívül Morva szélinaz 4.000 gyalogparasztság mellett vagy 500 lovasom." Levele· végén egy rövid megjegyzésből világossá válik, hogy mi birta fegyverfogásra az ottani lakosságot : „Elég biztató s rémitö pátenst bocsátottam én is." (Kiemelés tőlem — V. A.) Másnap ismét a felkelők sokasodásáról számol be : „Magam az lovas hadakot mind elhoztam Morvábull, csak 5sereget hattam ottan, ( és az parasztságot felbiztattam, tót pátenst adtam (kiemelés tőlem — V. Á.), magoknak választottak tolvaj-kapitányt 12.000 emberre felkeltek."3 2 A szűkszavú tudósításokból is megállapíthatjuk, hogy a Felvidék északnyugati részen, amíg a kuruc katonaság oszlik, nagyszabású népfölkelés bontakozik ki. Május folyamán már nem a hadak bódulásáról, hanem a vitézlő rend naponkénti szaporodásáról írnak, júniusban pedig Nyitra megye nemessége elsöprő erejű népfölkelésről panaszkodik.3 3 A kuruc szabadságharc legszebb győzelme, a szomolányi diadal, amelyet ezen a ι vidéken aratott május 28-án a föld népe és a kuruc katonaság Ritschan tábornok felett, ugyancsak e nagyarányú népmozgalomnak köszönhető, ι A gyorsan kibontakozó és szokatlan intenzitású népmozgalom jelentőségét csak Bercsényi újonnan előkerült pátensének ismeretében tudjuk felmérni. A földesúri kötöttségből való felszabadulás ígérete az ittlakó jobbágyság széles tömegeit késztette fegyverfogásra. Bizonyos, hogy a „biztató pátensek" „tót pátensek" egyike került napfényre, s a főgenerális nem csupán április 2-án, egyetlen kiáltványában ígért szabadságot a jobbágyoknak, hanem 1704 tavaszán számos, hasonló tartalmú pátenst bocsátott ki.31 A hadihelyzet, a Dunántúl elvesztése, a fenyegető császári támadás s a kuruc katonaság erkölcsi összeroppanása indokolttá teszi, hogy a főgenerális ily módon igyekezett biztosítani a szabadságharc legfontosabb bázisát, az Északnyugati-Felvidéket. 1704 április —májusának története a szabadságharc egyik legismeretlenebb szakasza, de a töredékes adatok is megerősítik Bercsényi pátensének hitelét. Létrejöttének eseménytörténeti körülményei azonban csak akkor teszik bizonyossá, hogy a főgenerális elhatározását és szándékát fejezi ki, ha a szabadságharc politikai erővonalai sem keresztezik kiadásának szükséges voltát. J°II. Rákóczi Ferenc rendelete Bars vármegyének 1704. ápr. 12. Bojnice, ét. Arch. Bars vármegye levéltára 1704. Fasc. 2/8. A megyei ülésjegyzőkönyv tanúsága szerint Bars vármegyében 1704. ápr. 12-én volt az első kuruc megyegyülés. Bars vármegye jegyzőkönyvei uo. — Bercsényi Miklós „Szakmári urnák" Beszterce 1704. ápr. 10. „Akik liazaoszlottak azoknak a listáit a nemes vármegyétul ne várja, mert abból semmi sem telik, hanem maga keresse fel azokat s ügy állítsa ismét regimentbe." OSzKK. Thaly gyűjtemény 1389. 111/78. 1. 31 ,, Az való, Nagyságos Uram, már is mind az had — s mind az országban oly confusio vala" — Bercsényi levele Rákóczihoz Sente, 1704. ápr. 26. A. R. IV. k. 19. 1. „Csak harmadnapja, hogy va!a az zendülés, nemcsak itt, Léva táján is, kire nézve csak szökött ; az Vágón jó istrázsát tartottam ; de hárman is beliholtak az vízben az usztatás miatt ... egy-egy ezerben meglátván, irtóztam mennyi hija!" Bercsényi Rákóczihoz Sente, 1704. ápr. 24. A. R. IV. k. 21—22. 1. 32 Bercsényi idézett levelei. 33 Modor, Basin és Szentgyörgy városok folyamodványa Károlyihoz oltalomlevélért. Modor 1704. máj. 26. Károlyi Ok'evéltár — (Géresi Kálmán) Bpest. 1887. V. k. 78. 1.; — „Declarabitur id quoque suae Excellentiae, quod plebs partium harum, vei maxime Cis et jam etiam Transvaganarutn propius existentium adeo exasperata sit contra Moraviam, quod online sine omni a nullo dependentiam habere volens quotidiane fere agressionibus suis totam plagam. vix non ex hac parte fluvii Morava constitutam, ita in fugam redegerint, quod referentibus ipsis rusticia, extra Hunnobrodam jam et alia fortalitia et receptacula vix homincm moenire possent." Nyitra vármegye gyűlése 1704. jún. 23. Bojnice. St. Árch.Nyitra vármegye levéltára. Megyei ülésjegyzőkönyv 1699—1711. 444. p. 31 A brezáni pátensek eddig csupán három korabeli másolata került elő, eredeti példányt egyet sem ismerünk Rákóczi és Bercsényi nagy számban kibocsátott közös kiáltványából. Term'szetos, hogy a fegyvertfogó jobbágyok örökös szabadságát biztosító pátensek nemcsak azért pusztulhattak el, mert a szabadságharc leverése után a kuruc iratokat a megyék, városok megsemmisítették, hanem mert ilyen természetű forrás őrizgetése nem állt a nemesség érdekében, csupán a harcoló jobbágykatonaság tekintette fontos okmányának. A családi levéltárral nem rendelkező, egyszerű kuruc katonák, jobbágyok vagy ivadékaik kezén azután hamarosan nyomaveszett a szabadságharc legfontosabb okmányainak. 15*
